Babonákban bővelkedett a Luca-nap

A téli napforduló, azaz az év leghosszabb éjszakája a Gergely-naptár bevezetése előtt december 13-ra esett. A hiedelem szerint ezen a hosszú, sötét éjszakán előbújtak a gonosz szellemek és boszorkányok. Éppen ezért a Szent Borbála és Szent Miklós ünnepét követő Luca-nap különösen gazdag volt népi babonákban, amelyekről Kulik Melinda néprajzos muzeológus, az alsóvárosi Napsugaras Tájház munkatársa mesélt lapunknak.  

Lelepleződtek a boszorkányok

Eleink éjszaka gondosan bezárták az ajtókat és ablakokat, hogy ne juthassanak be a házba a gonosz szellemek. Óbecsén a gazda kiállt a kapuba, és őrködött, hogy senki ne faragja meg a kapufát. Mert úgy tartották, hogy ha valaki megfaragja, akkor elapad a tehén teje. 

Luca napján kezdték csomózni a gűgyút, ami egy gyékényköteg volt. Karácsony böjtjéig naponta új csomót kötöttek rá, majd kemencébe dobták, hogy a tűzben megláthassák, ki a boszorkány. 

Ezzel a céllal kezdték el készíteni a Luca-széket is. 

– Tizenhárom féle fából készítették el Luca székét karácsony böjtjéig. Magukkal vitték az éjféli misére, majd utána, ha valaki fölállt rá, megláthatta, hogy ki a boszorkány. Azt is tartották, hogy ha valaki kivitt Luca napján egy széket a határba, és ráült, megláthatta, hogy hol rejthettek el kincset, mert ott a földből lángok csaptak elő aznap – mesélte a muzeológus. 

Megjósolták a következő év időjárását

Sok háznál dióból készítettek Luca napján kalendáriumot, amelyből a következő évi időjárást jósolták meg. 12 fél dióhéjat töltöttek meg vízzel, amelyek a 12 hónapot szimbolizálták. Amelyik hónap fél diója nagyon magába szívta a vizet, arra a hónapra szárazságot jósoltak. 

Sok helyen azonban nem dióhéjakat, hanem a Luca-naptól karácsony böjtjéig tartó 12 napot feleltették meg a következő esztendő hónapjainak. A napok időjárásából következtettek a jövő év hónapjainak időjárására. 

Luca-pogácsa és Luca-búza

A hagyományos étel a Luca-pogácsa volt, amelynek tetejére tollat tettek sütés előtt. Akinek pogácsáján a toll megpörkölődött, az csak a legrosszabbra számíthatott. Mégpedig, hogy hamarosan távozni fog az élők sorából. 

– A Luca-pogácsába pénzt tettek, amit utána vagy az állatok ételébe raktak, hogy termékenyek legyenek, vagy félretettek, és később azzal fizettek a vásárban az új állatokért, vagy odaadták a gyerekeknek szerencsepénzként – folytatta Kulik Melinda.  

A Luca-nap elmaradhatatlan hagyománya volt továbbá a Luca-búza is, amelyet vagy elültettek, vagy a búzamagokat tányérra rakták, úgy locsolták. 

– Ha karácsonyra szépen kizöldült a Luca-búza, abból jó termést jósoltak a jövő évre. Sok helyen szokás volt, hogy a szájukba vett vízzel öntözték a búzát, Algyőn pedig szentelt vizet használtak – mondta el Kulik Melinda.

Kotlással telt a Luca-nap délelőttje

Sok néphagyomány kapcsolódott a tyúktojásokhoz, amelyek a gazdagságot szimbolizálták. Aznap nem volt szabad varrni, mert úgy tartották, azzal a tyúkok fenekét is bevarrják. Sok háznál parázzsal füstölték meg a tyúkokat, máshol mágikus erejű védőkörbe szórták a magvakat a szárnyasoknak. 

A nők a délelőtt nagy részét a sutban, azaz a kemence és a fal közötti részen töltötték. A babona szerint az üldögéléssel bírták rá a tyúkokat arra, hogy azok is sokat üljenek a tojásokon. Sok házban a kemence száját, az előtét meghintették sóval, hogy sok csibe legyen a következő esztendőben. 

– Luca napján nem volt szabad semmit kölcsönadni a házból, mert úgy hitték, hogy azzal a szerencséjük is elvész. Éppen ezért Tápén aznap a vendéget azonnal Luca-pogácsával kezdték etetni, hogy elfelejtse, miért érkezett. Tojást sem szabadott adni másnak, mert úgy tartották, hogy aki ad, az szűkében lesz a következő évben – mesélte a néprajzos muzeológus. 

Szőregen az asszonyok úgy igyekeztek rávenni a tyúkokat a kotlásra, hogy egy kosarat szalmával béleltek, mellé guggoltak, és jó sokáig úgy maradtak. 

A csanádapácaiak pedig az aznap fejt tejnek tulajdonítottak mágikus erőt, amelybe három csepp szentelt vizet csöppentettek, majd gyógyszerként használták.

A légynek sem árottak az algyőiek

Algyőn hajnalban piszkafával ütögették meg a tyúkok fenekét, hogy sokat tojjanak. Éjszaka pedig elmentek a haragosuk háza elé söprögetni. Ám korántsem a békétlenséget söpörték el, inkább tettek még egy lapáttal a viszályra. A szimbolikus tettel ugyanis a haragos jövő évi tojásait söpörték el. 

– Az ágy alá szakajtót tettek, amit teleraktak kukoricával, sóval, fokhagyával. Ebből a mágikus szakajtóból etették az év végéig a tyúkokat, mert úgy tartották, hogy ezek az ételek minden rontást levesznek az állatokról, sokat fognak tojni – mondta el Kulik Melinda. 

Kenyeret sütni Luca napján nem volt szabad Algyőn, mert úgy tartották, hogy akkor kihullik az ember haja. Legyet sem lehetett leütni, mert aki megtette, annak a következő évben elpusztultak az állatai. 

Almát rágcsáltak, ostort fontak a leányok

A Luca-nap szerelmi jóslásokban is bővelkedett. A leányok halat ettek aznap, inniuk azonban nem volt szabad rá. Ha kibírták, majd este kútba néztek, megláthatták a jövendőbelijüket. 

– Meg is álmodhatták a leányok leendő férjüket, ha lefekvés előtt párnájuk alá fésűt és tükröt raktak. Emellett a leányoknak Luca napján el kellet kezdeniük enni egy almát. Minden nap csak egy kicsit haraptak bele egészen karácsony böjtjéig, december 24-ig. Hazatérvén az éjféli miséről, az almacsutkát az utcán a hátuk mögé kellett dobniuk. Úgy tartották, hogy aki elé esik, olyan nevű lesz a leány jövendőbelije – mesélte Kulik Melinda. 

Más házaknál almarágcsálás helyett ostort kezdtek fonni a leányok Luca napján, amely szintén karácsony böjtjére készült el. Az éjféli misére magával vitte a leány, és a kiszemelt legényt észrevétlenül megcsapkodta vele. Ezzel biztosíthatta be, hogy az a legény neki udvaroljon. 

Kenderből, ólomból és gombócból is jósoltak

Algyőn három kendercsomót fogtak össze. A két külső egy-egy tetszetős legényt, a középső a leányt szimbolizálta. Meggyújtották mindkét külső csomót, és amelyiktől a középső lángra lobbant, azt jósolták a leány jövendőelijének. 

Szokás volt még a leányok körében az ólomöntés Luca napján. Az ólom megszilárdult formájából következtettek a jövendőbelijük foglalkozására vagy nevének kezdőbetűjére. Emellett gombócból is jósoltak sok háznál. A gombócok belsejébe férfineveket rejtő papírcetliket helyeztek el. Úgy tartották, amelyik leghamarabb jön fel a víz felszínére, olyan nevű lesz a leány leendő férje.