Magyar zombi, avagy groteszk hattyúdal a budiban

A 25 éves fennállását ünneplő Móra Ferenc Népszínház jubileumi előadásának ad otthont a Szent-Györgyi Albert Agóra január 11-én 19 órától. Tasnádi István Magyar zombi című komédiájának története a közönségtől karnyújtásnyira, a nézőtéren felépített kifutón, a színpad és egy jelentékeny budi között elevenedik majd meg. A kacagtató vígjátékot Szegezdi Róbert, a Szegedi Nemzeti Színház színművésze rendezte, a főszerepet a népszínház művészeti vezetője, Ádok Róbert alakítja.

„Vérszagra gyűl” a vidék

A Magyar zombi című komédia „főhőse” Blondin Gáspár, a középkorú, vidéki munkanélküli, aki kilátástalanságában úgy dönt, hogy véget vet életének. Öngyilkossága helyszínének a kertvégi budit választja, ahol nekikezd groteszk, ugyanakkor felettébb kacagtató hattyúdalának. Döntésének híre gyorsan terjed a vidéken, sokakat tettre is sarkall. Szomszédok, rokonok, ismerősök egymás után járulnak a budihoz. Ám korántsem lebeszélni akarják Gáspárt életvégi döntéséről, sokkal inkább abban reménykednek a polgármestertől a szomszéd Misiig, hogy esetleg nekik is csurranhat-cseppenhet valamicske haszon a tragédiából. Ízelítőként a rendező annyit elárult, hogy Gáspár még él, de a rendőrség tárgyaló pszichiátere már eladta holttestét külföldön, a költőszövetség helyi elnöke pedig már ki is adta meg nem íródott regényét az öngyilkos életéről.

A budiban agonizáló Gáspár híre végül a médiához is eljut, a tévé kamerákkal vonul ki a helyszínre, hiszen mi hozhatna nagyobb nézettséget, mint a világ első élőben közvetített öngyilkossága?

– Az egész egy nonszensz, de rendkívül szórakoztató – jegyezte meg Szegezdi Róbert, majd hozzátette, hogy Tasnádi István görbe tükröt tartva szolgált groteszk diagnózissal a magyar lélek rákfenéjéről rengeteg humorral spékelve.

Erős társadalomkritika

– Szerettem volna minden tekintetben örömünnepet a társulatnak. Olyan darabot, amivel a szokásosnál nagyobb ívű szórakoztató estét tudnak nyújtani. A Magyar zombi Nyikolaj Erdman Az öngyilkos című darabjából lett adaptálva Molière-i hangulatban. Verses szöveg, rendkívüli teret nyitva ezzel a humornak. Olyan anyaggal akartam megtámogatni a társulatot, ami fejleszti őket, és aminek a megugrása után olyan belső löketet kaphatnak, ami új lendületet és még nagyobb lelkesedést adhat számukra – indokolta darabválasztását Szegezdi Róbert rendező.

Ugyanakkor joggal merülhet fel a kérdés, hogy hogyan férhet össze egy 25 éves jubileum örömünnepe egy fabudival?

– Ez a történet nagyon érdekes keresztmetszete az életünknek. Vidéki miliőben játszódik, a show-biznisz és a falusi lét világát montírozza össze. Nagyon erős társadalomkritika fantasztikus zenei háttérrel, amit Szemenyei János szerzett. A darab 2005-ös ősbemutatójában részt vettem Zalaegerszegen. Ezután a produkció bejárta az országot Finito címmel, mindenhol hatalmas sikert aratott, Szeged azonban eddig valahogy kimaradt – adta meg a választ Szegezdi Róbert.

Ügyvéd, rendőr és hentes is társulati tag

Ádok Róbert elmondta, hogy a Móra Ferenc Népszínházat Kátó Sándor színművész alapította két és fél évtizeddel ezelőtt, kezdetben az Algyői Faluház adott otthont a profi színészekkel indult társulatnak. Előadásaikkal nem csak Szeged környékén, de határon túli magyar lakta területeken, Erdélyben és a Délvidéken is rendszeresen felléptek nagy sikerrel. Az indulás után egy évvel a profi színészek helyét lelkes amatőrök vették át, akik szabadidejüket nem sajnálva, a színművészet iránt érzett szívszerelemből éltették tovább a népszínházat. A jelenlegi, legfiatalabb tag húszas éveiben jár, a legidősebb nyolcvanéves. Ádok Róbert 2016 óta művészeti vezetője a társulatnak.

– A színpad nagyon erős szeretete motivál mindannyiunkat. Társulatunk tagjai munka mellett járnak el a próbákra, vannak köztünk ügyvédek, ügyész, jegyző, de informatikus, rendőr, hentes, köztisztviselő, főnővér is, valamint más amatőr társulatokkal együttműködve dolgozunk,vendégként más társulatok tagjaival is színesítjük előadásainkat. Szoktuk mondani, hogy jogi problémáink nincsenek és hússal is el vagyunk látva – mondta el mosolyogva Ádok Róbert, aki operatőrként dolgozik.

Az elmúlt években Örkény István Tóték és Ray Cooney Páratlan páros című vígjátékával csempésztek vidámságot a vidéki közönség életébe. Utóbbi produkciójukat kézről kézre adták a települések, több mint hússzor játszották már a régióban.

Oda-vissza hatnak egymásra

– Láttam Szegezdi Róbert korábbi rendezéseit amatőr társulatoknál. Amit kihozott belőlük, az annyira profi volt, hogy nem is volt kérdés, kit szeretnénk a jubileumi előadásunk rendezőjének – mondta el Ádok Róbert.

Szegezdi Róbert a kétezres évek elején a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulati tagjaként több előadást színre vitt. 2008-ban a Körmendi Kastélyszínház társulata hívta meg, hogy rendezze meg a Börtönkarrier című vígjátékot. 2010-ben egy jubileumi fesztivál előadásra, Yasmina Reza Művészet című darabjának rendezésére kérték fel, amellyel több hazai, sőt egy nemzetközi fesztiválon is fődíjat nyertek. A Szegedi Nemzeti Színház társulatát 2018 óta erősíti, a közelmúltban a Kakukkfészek főszerepében nyújtott nagy hatású alakítást, hamarosan A dzsungel könyve musical Kájaként bűvöli el nem csak a vadon népét, de szándéka szerint a nagyérdeműt is.

– Furcsa találkozás ez a népszínházzal, mert annak idején, csaknem negyven évvel ezelőtt magam is az amatőr, civil szférából csöppentem Kecskeméten a profi színházi körbe, onnan iskoláztak be. Mindig azt érzem, hogy újra letisztulok a civil színjátszók között. Visszanyúlhatok általuk valamiféle őseredeti állapothoz. Egyszerűségük, tisztaságuk, lelkesedésük figyelemfelhívó számomra. Én is tanulok tőlük, oda-vissza hatunk egymásra – fejtette ki Szegezdi Róbert.

Magyar zombi karnyújtásnyira a közönségtől

Ádok Róbert elmondta, hogy a társulat a társulat pályázati támogatások hiányában állítja színpadra a produkciókat. 

– Mindent magunk csinálunk,ezért hálásak vagyunk a Szegedi Nemzeti Színház segítségéért – fűzte hozzá a művészeti vezető, ugyanis a Magyar zombi díszletének jelentős része a Szegedi Nemzeti Színház dorozsmai raktárbázisa selejtezésének köszönhetően állhatott össze. A Kecskés-telepi művelődési ház fogadta be a próbafolyamatot, a két munkabemutató előadást is ott tartották. A produkció zajos sikert aratott.

A látványvilág különlegessége, hogy a nézőktől karnyújtásnyira elevenedik meg a történet, ugyanis a közönség nem frontálisan ül szemben a színpaddal. A két fő díszletelem között, a színpadtól a budiig egy kifutó húzódik, az lesz a játéktér, amelynek két oldalán, egymással szemben, a játszókhoz közvetlen közel foglalhatnak helyet a nézők, akár egy divatbemutatón, vagy akár egy tévé-élőshow-ban.