2025.01.22. 06:50
Meghökkentő szegedi emlékek: hírességek ereklyéivel ünnepeljük a magyar kultúra napját
Egy díszes tintatartó, olvadt üvegdarabok és egy megsárgult jegyzetfüzet. Három hétköznapinak tűnő tárgy, de kettőnek tulajdonosa, egynek pedig története korántsem volt hétköznapi. Idén szegedi hírességek és egy városi tragédia emlékeinek bemutatásával ünnepeljük a magyar kultúra napját.
A magyar kultúra napja alkalmából ezúttal a Móra Ferenc Múzeum történész-muzeológusait, Tóth Istvánt és Szolnoki Zoltánt kértük fel, hogy a történeti gyűjtemény gazdag kincsestárából válasszanak tárgyakat, amelyek bemutatásával méltóképpen emlékezhetünk meg a jeles napról. Egy míves tintatartóra, tucatnyi olvadt üvegdarabra és egy viseltes, megsárgult jegyzetfüzetre esett választásuk, hogy az irodalom, a színház és a zene is figyelmet kaphasson a kultúra ünnepén. Két tárgyat szegedi hírességek használtak, a harmadik pedig egy tragédia emlékét őrzi.
Tintatartó „a gaz kiadótól”
A művészien díszített tintatartó tulajdonosa nem más volt, mint Tömörkény István, a szegedi nagytáj, a Tisza és a Maros-mente régiójának írója, akinek munkásságát mások mellett Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, Juhász Gyula, Móra Ferenc, sőt Tolsztoj is nagyra becsülte.
Ő még látta a kanyargó Tiszát, a boldog parasztot, az áldott búzaszemet, az erőt osztó napsugarat, termést fakasztó tavaszi záport (...) A szélmalmok csöndes forgása a látóhatáron, a füvek szinte szemmel látható növekedése, a távoli tanyáknak őskori csendje, a Tiszának megbékélt, megnyugvó folydogálása, a háborúmentes emberélet biztonsága, a jegenye módjára, lassan növekedő új generáció csöndben történő felváltása, a kiszolgált kocsikerekeknek szinte emberi pihenése: – ez volt a Tömörkény Magyarországa. (...) Az Alföld felett álomként tűnik el a látóhatár felé egy fehér kócsagmadár. Ez volt a Tömörkény lelke.
– búcsúzott Tömörkénytől Krúdy Gyula.
A fémből készített, míves tintatartót két angyalszerű, szárnyas nőalak is díszíti. „Tömörkénynek /„a gaz kiadó”/1913. február 28.” – olvasható a felirat a tintatartón.
– A Szegedi Napló ajándékozta meg a tintatartóval. Több mint valószínű, hogy azért akkor kapta meg, mert aznap mutatták be a Szegedi Nemzeti Színházban Tömörkény István Barlanglakók című egyfelvonásos drámáját. Az ősbemutató Pesten volt január 22-én – mondta el Tóth István, aki hozzátette, Tömörkény emlékét különösen nagy becsben tartják a Móra-múzeumban.
– A fényképnegatívok gyűjtését és a néprajzi gyűjtemény megalapítását is az ő nevéhez köthetjük – közölte.
Tucatnyi olvadt üvegdarab
Joggal merülhet fel az olvasóban a kérdés, hogy ugyan hogy a csudába kapcsolódhat tucatnyi olvadt üvegdarab a magyar kultúra napjához? Úgy, hogy a Szegedi Nemzeti Színház múltjának egy tragikus epizódja emlékét őrzi.
– 1883. október 14-én adták át ünnepélyes keretek között a Szegedi Nemzeti Színházat Ferenc József osztrák császár, magyar király jelenlétében. Azonban már a megnyitó után 18 hónappal, 1885-ben leégett. Nagy valószínűséggel a gyertyavilágítás volt a leégés oka. 1886-ra újjáépítették, a korábbi fagerendázatot vasra cserélték – mondta el Tóth István. A tucatnyi apróbb üvegdarab a leégett színház csillárjának maradványai, a nagyobb üvegdarab pedig az eredeti színház ablaküvegéből maradt meg. Arról, hogy a maradványok hogyan kerültek a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményébe, nincsenek feljegyzések. Vélhetően az adományozó nem akarta felfedni annak idején kilétét. A tűzvész emlékét őrző ereklyék eddig csupán egyetlen alkalommal voltak kiállítva a Fekete Házban.
Mindenes jegyzetfüzet
A harmadik tárgy egy apró, viseltes, megsárgult, négyzetrácsos jegyzetfüzet, amelynek lapjain a legkülönbözőbb témákban rótt fel emlékeztetőket, számításokat, jegyzeteket, úti elszámolásokat és persze kottarészleteket hajdani tulajdonosa, aki nem más volt, mint Vaszy Viktor karmester, zeneszerző.
– Budapesten született, majd 1945-ben került Szegedre, ahol a Szegedi Nemzeti Színház karmestere, zeneigazgatója és igazgatója is volt. Kezdeményezésére önállósult a Szegedi Szimfonikus Zenekar. A teljes szegedi operajátszást újraszervezte. Halála után hagyatékának egy része a Móra Ferenc Múzeumhoz került. Nagy valószínűséggel ezt a jegyzetfüzetet még a tanulóéveiben használhatta, mert még másodfokú egyenleteket is feljegyzett benne – mondta el Tóth István. A matematikai képletek mellett olasz igék ragozása, bevásárlólista és vers is került az oldalakra.
