Változó idők újabb igényekkel

A magyar szurkolók igényesek csapatukkal szemben. Fotó: MTIFura ez a helyzet. Néhány napja mindenki összetette volna a két kezét azért, hogy a magyar válogatott egyáltalán továbbjusson a csoportjából a világbajnokságon, ma pedig egyesek citromba harapós képpel bámulnak a nagyvilágba a csehek felett aratott „csak" háromgólos győzelem után. Ahogyan halad előre a németországi vb forgataga, úgy tornyosulnak az újabb igények is.

De mondok mást: Skaliczki László szövetségi kapitány kapott hideget-meleget Puljezevics Nenad honosítása kapcsán. Aztán lepergett néhány mérkőzés, és a friss kritikák immáron arról szólnak, hogy miért kellett a Pick Szeged kapusát a csehek ellen már az első félidőben lecserélni. Speciel azért, mert a derék Nenad – lehet, hogy a jelző nem a legtalálóbb, hiszen éppen az a testrésze sajog – szinte mozdulni sem bírt a fájdalomtól. Szerda este még csak tartottunk attól, ami később bekövetkezett. Puljezevics hiába készült élete főművére a horvátok ellen, a sérülése szertefoszlatta az álmait. Legalábbis egyelőre. Lévén egyáltalán nem biztos, hogy a világbajnokság későbbi szakaszában nem feszül újra egymásnak a magyar és a horvát nemzeti csapat. Bár már ott tartanánk!

Szeretet

Ritkaságszámba megy az a szeretet, amely a Pick Szeged férfi kézilabdásait körülveszi. Ifj. Török Tibor, azaz Töcök is a népes szurkolótáborba tartozik. Régóta. Él, hal a csapatért. Most a vb alatt is szervez. Az újszegedi Casanova étteremben a magyar válogatott meccsei alatt egy gombostűt sem lehet leejteni. A csehek elleni derbin pedig ott volt több Pick-kedvenc is. Töcök szeme csillogott a boldogságtól, hogy a játékosok eljöttek a drukkerekkel megnézni a találkozót. A szervező tapsolt, örült a fiúkkal közösen és leste minden kívánságukat. Tiszta szívből tette, mert nagyon szereti a csapatot, a Pick Szegedet.

Miközben a Mannheimben és környékén sürgölődő magyar újságírókat tucatjával érték otthonról a „Puki tényleg nem véd?" jellegű kérdések, a játékosok csendes pihenőjüket töltötték a rokokó stílusjegyeit még csak véletlenül sem viselő, felettébb szerény ladenburgi hotelben.

Nagy Lászlónál a norvégok elleni csata során megsérült térde és az eddigi sikerek receptje felől érdeklődtem. A válasz megnyugtató volt:
– A térdemnek szerencsére kutya baja – mondta a Barcelona klasszisa. – Hétfőn a bemelegítésnél még éreztem, mostanra viszont minden fájdalom elmúlt. A négy győzelmünk pedig különösen jó orvosság. Már a rajt előtt bíztunk a jó szereplésben, mert tudtuk, hogy a felkészülés idején elvégzett munkának kamatoznia kell. Egyik meccset sem ajándékba adták, a nehéz pillanatokon az elszántságunk és a hitünk segített át bennünket. A világbajnokság java azonban még csak ezután jön.
Skaliczki László tanítványai a taktikai megbeszélést követően délután fél ötkor elindultak az SAP Arenába, hogy összemérjék erejüket az olimpiai bajnok Horvátországgal.

Tisztában voltak vele: Puljezevics Nenadért is küzdeniük kellett.

Méhes Gábor