2007.07.19. 16:19
Nyolc év után távozott a Szegedből Barát Ferenc
Tizenhét éves kora óta védte Barát Ferenc a Szeged Beton OB I-es csapatának kapuját. Gyakorlatilag egészen egy évvel ezelőttig elképzelhetetlen volt nélküle az együttes összeállítása. Most mégis elérkezett a váltás ideje: a következő bajnokságban a friss román bajnok, Nagyvárad „ketrece" előtt ügyködik majd.
Barát Ferenc míg él, rossz érzéssel gondol vissza 2006. november 5-ére. A Szeged Beton VE a LEN-kupa 2. selejtezőkörében, az újszegedi sportuszodában rendezett J csoport harmadik fordulójában az orosz Sintez Kazany ellen játszott. Feri már a harmadik percben megsérült, kicsavarodott a válla. A dolog vége januári műtét lett, onnantól kezdve számára befejeződött a bajnokság.
Védeni akar
– A nehezén már túl vagyok, orvosom szerint szépen gyógyul a vállam, fokozatosan terhelhetem – válaszolt a hogyléte felől érdeklődő kérdésre az augusztusban 25. születésnapját ünneplő hálóőr. – Most az a legfontosabb, hogy minél előbb visszanyerjem korábbi formámat, rendszeresen szerephez jussak tétmérkőzéseken. Magamban meghánytam-vetettem a helyzetemet, és úgy határoztam, az lesz számomra a legjobb megoldás, ha eligazolok a Szegedből. Olyan csapatra gondoltam, amely gyengébb képességű a Betonnál, ahol állandóan védhetek.
Eleinte úgy volt, hogy a francia másodosztályú Taverniben folytatja pályafutását, de szó volt a Szolnok gárdájáról is, végül a romániai Nagyvárad lett a befutó.
A kapus sikerei
Barát Ferenc 1999 óta szerepelt a Szeged gárdájában. Az első három évben Tóth Ivánnal felváltva őrizték a kaput, 2002-től 2006 nyaráig viszont már első számú hálóőrnek számított a Tisza-partiaknál. Saját számításai szerint körülbelül 130 OB I-es találkozón szerepelt. Tagja volt az 1999-ben, Szófiában rendezett ifjúsági Európa-, valamint a 2001-es isztambuli junior világbajnokságon egyaránt harmadik helyen végzett nemzeti válogatottnak. Klubszinten a legbüszkébb a 2001-es MK-ezüst, és a 2005-ös OB I-es bronzéremre.
Kádár invitálta
– Korábbi szegedi csapattársam, a román válogatott Kádár Kálmán hívott fel. Érdeklődött, mi van velem, a sérülésem mennyit javult, van-e már elképzelésem a közeli jövőmet illetően. Elmondta, ő is ebben az együttesben folytatja pályafutását. Számomra ez meggyőző érvnek számított, mégpedig azért, mert a spanyol Matarót hagyta ott a nagyváradiak kedvéért. Az ottaniak felvették velem a kapcsolatot, az anyagiakban is megállapodtunk (nem járok rosszabbul, mint a Betonban), úgyhogy július 30-án jelentkeznem kell a 20 év után újra bajnoki címet nyert gárdában.
A kapus elárulta, sokat vár magától, szeretné visszanyerni egykori formáját.
– A román első osztályt mindössze hét csapat alkotja – adott felvilágosítást Barát. – Ennek ellenére az alapszakaszban és a rájátszásban összesen 36 meccs vár ránk, plusz a kupa- és az euroligás meccsek. Informálódtam leendő csapatomról, ennek alapján annak játékereje nagyjából a magyar bajnokság ötödik-hatodik helyezettjével egyenrangú.
Megértették
Barát Feri életében most először vált klubot. Mivel minden Szegedhez, Csongrád megyéhez köti, nem volt egyszerű meghozni a távozásáról szóló döntést.
– Körtvélyessy Péter elnök úr ugyan marasztalt, azt is közölte, hogy [namelink name="Gyöngyösi András"] edző is számít rám, de én már elhatároztam: váltok. Rendkívül korrektek voltak, megértették, most az az időszak jött el, amikor lépnem kellett.