Szívesen maradt volna a Pickben

Az ifistaként Szegedről elkerült Kotormán Attilát a Pick Szeged akkori elnöke, Kővári Árpád csábította vissza évekkel ezelőtt Svájcból.

Nem sokat szerepelt a Tisza-parti csapatban, hiszen előbb anyagiak miatt volt kénytelen visszamenni Svájcba, majd pedig elcserélték a PLER-rel Bakos Dáviddal. A fővárosi együttesben két évet húzott le, most az a hír járja, hogy az első osztályú bajnokság újoncához, a Balatoni KC-hez írt alá.

– A hír igaz. Augusztus elsején megkezdem velük a felkészülést – mondta érdeklődésünkre a volt válogatott átlövő. – Igaz, hogy szerződés kötött még a PLER-hez, azonban a klubban, mint annak idején Szegeden, financiális problémák jelentkeztek, és én megegyeztem a vezetéssel, hogy eligazolok.

A novemberben 35. évét betöltő kézilabdás elárulta, hogy voltak ajánlatai, nem csupán magyar, hanem külföldi klubok is megkeresték.

– Sőt volt olyan elitcsapat is, amely szívesen látott volna a keretében. Én azonban elhatároztam, hogy minden évben egy-egy lépéssel visszaveszek. Az új klubomban például csak heti 3-4 edzést vállalok. Aztán majd kevesebbet. Sőt azt tervezem, hogy néhány év múlva NB I/B-s csapatban folytatom.

Kotormán Attilának a kézilabda mellett már régóta civil foglalkozása is van. Jelenleg építési menedzserként tevékenykedik. Éppen ezért a Pick Szeged említése mindig fájó pont neki.

– Sajnos feleslegessé váltam. El kellett mennem. Nem akarom magam fényezni, de lehet, hogy a mai napig hasznos tagja tudtam volna lenni a csapatnak. Bajusz Sanyi esete bizonyítja ezt az állításomat.
A Balatoni KC keretét figyelve nem csupán a megkapaszkodást biztosító játékosokkal erősített. Olyan NB I-es rutinnal rendelkezők kerültek oda, mint a volt válogatott Szathmári, Cziráki, Bene, Konkoly, vagy a Veszprém két tehetséges fiatalja, Kolep és Salamon, akik az elmúlt bajnoki évben a Százhalombattát erősítették.

– Én mosolyogva akarom már végigjátszani ezt az egy-két évet. Szeretném átadni a fiataloknak a tapasztalatomat, s úgy érzem, erre a célra nagyon megfelel a Balatoni KC. Egyébként a térdsérülésem rendbejött. Nem kizárt, hogy néha kell egy kis gyógyítás, injekció, ez azonban már soha nem lesz jobb. Ezzel kell élnem – mondta búcsúzóul Kotormán Attila.