2014.03.03. 19:48
Lajtos Szandra: Bennünk van egy Eb-arany
A szocsi téli olimpián a magyar női rövidpályás gyorskorcsolyaváltó némi szerencsével ugyan, de teljesítette kitűzött célját, a hatodik helyet. A Szegedi Korcsolyázó Egyesület kiválósága, Lajtos Szandra is részese volt a sikernek, amelyet véleménye szerint egy Európa-bajnoki címmel még túl is szárnyalhatnak.
– Gratulálok az olimpiai szerepléshez! Mekkora volt az öröm a kínaiak kizárása után?
– Köszönöm a többiek nevében is! Kónya Zsófiával (a váltó másik szegedi tagja – a szerk.) úgy örültünk, mintha olimpiát nyertünk volna. Nem túlzás azt mondani, hogy ez volt életünk legszebb káröröme, de [namelink name="Heidum Bernadett"] nagyon el volt keseredve.
– Arra gondolt, mi lett volna, ha...?
– Ő az ilyen pillanatokban is maximalista, csak az forgott a fejében, hogy ötödikek vagy negyedikek is lehettünk volna, ha a B döntő jobban sikerül. Megható pillanat volt, amikor az olimpiai csapat budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy ez az összeállítás jobb, mint a négy évvel ezelőtti, és az eddig mutatottnál is több van bennünk.
– Még az Európa-bajnoki bronznál is több?
– Igen. Nyilván egy aranyéremhez kimagaslóan kell teljesítenünk, és talán egy kis szerencsére is szükség lehet, hiszen a hollandok és az olaszok előttünk járnak. De kétségtelen, hogy van rá esélyünk, éppen ezért a kontinensviadal lesz számunkra a következő idény fő versenye.
– Ezek után végképp érthetetlen, hogy az elődöntőben miért indítottak a megszokottól eltérő összeállítású kvartettet.
– Leginkább azért volt hihetetlen a döntés, mert így olyan helyzetbe kerültünk, mint még sosem. A személycsere miatt például nekem nem [namelink name="Kónya Zsófia"], hanem Heidum Bernadett elé kellett korcsolyáznom. Ezek a váltások Zsófival már másodpercre pontosan be voltak gyakorolva, a döntés viszont új, és szakmailag nehéz helyzet elé állított minket.
– Próbálták meggyőzni a kapitányt?
– Hiába lázadtunk volna, az ilyen döntésekkel szemben nincs befolyásunk.
– A jégen azért biztosan.
– Igen, a pályán bizonyíthattunk. Számomra akkor lett tökéletes minden körülmény, amikor eldöntötték, hogy szerepelhetek-e a B döntőben. Ebben a sportágban minden milliméter változtatás sokat számít, és gondot okozott, hogy a korcsolyám az itthoni jégre volt optimalizálva. Szocsiban ugyanis túl jó volt a jég minősége, mintha plexire léptünk volna, ezért két hétbe telt, mire eltaláltunk mindent. Mivel még időben sikerült, nagyon felszabadultan versenyeztem, ez pedig meg is látszott az időeredményeken.
– Azért így is lehet hiányérzete.
– Mindkét futamon utolsók lettünk, ez tény, de ha azt nézzük, hogy az éremesélyes hollandok kizárás miatt helyezésig sem jutottak, mindjárt más az összkép. Ezt a helyezést előre aláírtuk volna, ráadásul én annak is örülök, hogy egyáltalán indulhattam Szocsiban.
– Szegedi edzője, [namelink name="Szabó Krisztián"] azt mondta, hogy a karrierjébe belefér a következő olimpia is.
– Aranyos tőle, de az a helyzet, hogy én már az ideiben sem voltam biztos. Négy éve csak tartalékként utazhattam Vancouverbe, már akkor is gondolkoztam rajta, hogy érdemes-e folytatni. Most csak az a biztos, hogy a következő szezont végigcsinálom.
