Tartalmas edzések és egy lelkes csapat várt a kézis lányokra – Fotók

Részben az adott korosztály úgymond gyerekállományán, részben pedig a biztos alapokra felépített játékos edzéseken múlhat az utánpótlás sikere.

A lelkes csapat

A Hódmezővásárhelyi Leány Kézilabda Club fiataljai nyári táborban töltötték a múlt hetet. A tét nagynak tűnt, a gyerekek elszántan küzdöttek a vásárhelyi Balogh Imsi Sportcsarnok pályáján. Nem számított, hogy alig mozdult a levegő az épületben, kitartóan, lelkesen gyakorolt a HLKC nagyjából harminc 2010-2014-es születésű sportolója.

Csapatban az erő

A technikai edzések részletei helyett mindjárt a biztos alapokat emlegeti Fogl Barbara, a tábor vezetőedzője az egyik délelőtti szünetben. A szakember szerint az utánpótlás nevelésekor a rávezető játéknál nincs fontosabb.

– Az edzők feladata, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelő módszerekkel megszerettessék a kézilabdát a kicsikkel, akik így játszva sajátítsák el a jövőjüket megalapozó technikai fogásokat – mondta a vezetőedző. Hozzátette: a 8-9 éves korban kapott tudás elkíséri őket egészen felnőtté válásukig és egyértelműen befolyásolja majdani teljesítményüket. A biztos alap meghatározza játékosaikat. De ugyanilyen hangsúlyos a kommunikáció, a csapatmegbeszélés, a meccsek elemzése.

Labdapassz és indulócsel

Fogl Barbara szerint a mozgás, a sport öröme elsődleges, a kézilabda szeretete pedig a végcél. Azt, hogy önfeledt tanulás nélkül nincs későbbi siker, az edző nem győzi hangsúlyozni. A rávezető gyakorlatok életkoronként változnak, a játékosan elsajátított tudás hasznát pedig edzői feladat kibontani és megmutatni. Bár a játékosok a pályán nem egyedül küzdenek a győzelemért, az egyéni sajátosságokhoz mért fejlesztés, a labdatechnika, vagy például az indulócselek gyakorlása is nélkülözhetetlen.

– Eközben, ahogy haladunk előre, megismerik a csapatműködést, hogy társaikkal összefogva miként tudnak jól teljesíteni – magyarázta Fogl Barbara.

Itt nincs önzés

A csapatmunka nem csupán a pályán jön jól. A Hódmezővásárhelyi Szent István Általános iskola egyik harmadik osztályosának édesanyja szerint otthon is jelentősége van annak, hogy legnagyobbik lányuk nem egyéni sportot választott.

– Megtanul együttműködni, másokra figyelni, látom, ahogy két testvérével másként kezel szituációkat, könnyebben von­­ja be őket a játékba. A csapatsportban mindig lényeges, hogy egymásra figyeljenek, és ezt a tudást át tudja vinni a hétköznapi helyzetekbe. Az önzés nem működik, hiszen a pályán úgy lehetetlen érvényesülni – mondta. Lányuk, Mandula első osztályosként maga választotta a kézilabdát, és minden percét élvezi. Szerinte igazán lányos sport, a társai nagyon kedve­sek és sokat tanulhatnak a na­gyobbaktól.

Háttérben a családdal

– A szülői háttér, a család támogatása nélkül ezek a gyerekek nem lehetnének itt – állítja a vezetőedző. Hozzátette: látja, mennyit hozzátesz munkájukhoz a bátorítás, a lelki támogatás. Ez olykor hatalmas áldozatokkal, lemondással jár, de látva a játékosok elszántságát, megéri a fáradság.

– Elképesztő energiával dolgoznak, és gyakran magam is belőlük töltekezem – hangsúlyozta.