Megszólalt a szakmai igazgató arról, hogy mekkora az esély a kézilabda törlésére az olimpiai sportágak közül

– Dánia győzelmével zárult a világbajnokság, te milyennek értékeled a tornát? – kérdeztük a Pick Kézilabda Akadémia szakmai igazgatóját. Kárpáti Krisztián a 2023–2024-es szezonban az OTP Bank-Pick Szeged vezetőedzőjeként dolgozott.

– A csoportmeccseket leszámítva jó színvonalúnak, nyilván tudom, hogy a létszámbővítés a sportág népszerűsítésének az egyik eszköze. A középdöntő első varasdi játéknapjára én is kimentem Horvátországba, ott a franciáktól a magyar válogatott sajnos viszonylag simán kikapott. Láthattunk viszont újdonságokat támadásban és védekezésben is, sok dolog viszont már a Bajnokok Ligájából ismert volt. A svéd válogatott ága elképesztően izgalmasan alakult, onnan rengeteg jó meccset láttam. Egy jó torna volt, amelyen a magyar válogatott is az elvárásoknak megfelelően teljesített.

– Mik az újdonságok?

– A gazdasági válság környékén elárasztották a spanyol szakemberek Európát, ők határozták meg a nemzetközi trendet, most viszont az északi stílus hódít és jobban az individuális irányba mennek a dolgok. Egy-két olyan alap dolog, ami a spanyol kézilabda rendszerében meghatározott, az most egy picit lazulni látszik, főleg a támadójátékban. Védekezésben a zóna a nyitottnál és zártnál is megmaradt, de az aktuális ellenfélre változhat a védekezési felfogás. Ez attól függ, hogy milyen készségei vannak az adott játékosoknak. A horvát válogatottat például két napon belül teljesen más rendszerben láttam védekezni, az ellenfelekre specializálódást erősíti ez is.

– Említed a vb kapcsán a sportág népszerűsítését. Kedden este a német Spiegel cikkére hivatkozva a 24.hu arról írt, hogy a kézilabda olimpiai jelenléte veszélybe kerülhet. Néhány hete még csak arról volt szó, témává válhat a sportág téli ötkarikás játékokra áthelyezése. Van ok a félelemre?

– A világ legnépszerűbb labdajátéka a labdarúgás, de a vízilabda és a kézilabda sok olyan sportágat megelőz, amelyeknél nincs ilyen kérdőjel. Nem gondolom, hogy a kézilabda kikerülhet az olimpiai sportágak közül. Az viszont elgondolkodtató dolog, hogy a játékosok kizsigerelése miatt átkerüljön a téli eseményre. Pont abban az évben voltam a felnőtt csapat vezetőedzője, amikor márciusban olimpiai selejtezőt, nyáron pedig olimpiát rendeztek. Ez egy nehéz történet volt. Az ötkarikás játékok után két héttel már kezdődött a bajnokság, illetve a BL. A kézilabdázók olyan mérkőzésszámon, felkészülésen és egy versenyen voltak túl, ami miatt rengeteg sérülés adódott a top csapatoknál az ősz során.

– Az elmúlt négy világbajnokságot Dánia nyerte meg a férfiaknál, illetve a párizsi olimpiát. Ezt a hegemóniát említi a cikk esetleges okként, ami miatt megfontolhatják a kézilabda elmozdítását az ötkarikás palettáról.

– Valóban kiemelkednek a mezőnyből, de visszatekintve a 2024-es Európa-bajnokságra, ott még nem volt ennyire jelentős az előnyük. Akkor még a dán, francia, svéd triót említették együtt, mint legjobbak. Ahogy generációk jönnek és mennek, a dánok természetesen mindig ott lesznek a rangsor elején, de nem gondolom, hogy egy fiatal német válogatott, vagy egy francia együttes a világklasszisokkal nem szoríthatná le őket a trónról. A kézilabda elitje a német, francia és a skandináv vonal, amelyhez néha csatlakozik valaki Közép-Európából, mint idén a horvátok a hazai társrendezésnek is köszönhetően, ami hatalmas előny. Tizenöt-húsz nemzeti együttes rendelkezik valós potenciállal. Egy generációváltás során a dánoknál is előfordulhat, hogy nem érnek oda egy világverseny döntőjébe is akár.

Nehéz elképzelni kézilabda nélkül az olimpiát

– A kézilabda levétele az olimpiai sportágak listájáról komoly fejtörést okozna mindenkinek.

– Ha lekerülne, az a sportfinanszírozást nagyban befolyásolná Magyarországon is, ehhez nem kell gazdasági szakembernek lenni. A magyar állam célja, hogy olimpiai sportágakban erősek legyünk, hiszen egy sportnemzet vagyunk. Ha ez valóban bekövetkezne, az negatív irányba befolyásolná a teljes magyar kézilabdát. Ehhez viszont az is hozzátartozik, hogy Párizsban kipróbálták a strandkézilabdát. Furcsa lenne, hogy a teremkézilabdához képest gyerekcipőben járó strandkézilabda, amelyben döntő többségében másodosztályú játékosok játszanak, olimpiai sportág lenne, míg a profi sportolók kikerülnének az ötkarikás vérkeringésből. Ezt nehezen tudom elképzelni. Ahhoz viszont, hogy átkerüljön a téli eseményre, az európai és nemzetközi szövetségnek kell megegyeznie egymással, hiszen akkor versenynaptáron is alakítani kell.

– Ez viszont nem lenne hátrány, mert óriási terhelés van az elithez tartozó kézilabdázókon.

– Testközelből megtapasztaltam, hogy milyen volt az olimpia előtti és utáni időszak, valamint most a világbajnokságot követő, ennek mindenképpen lenne értelmes alapja. Gyakorlatilag majd csak nyáron tudnak pihenni picit hosszabban a játékosok.

Kárpáti Krisztián helyén kezeli az előző szezont

– A 2023–2024-es szezonban az OTP Bank-Pick Szeged vezetőedzőjeként dolgoztál. Milyen tapasztalatokat gyűjtöttél még?

– Attól a pár héttől eltekintve, amikor sokat kellett játszani a Veszprémmel, nagyon élveztem a szezont és rengeteget adott nekem személyiségfejlődésben és szakmai tapasztalatban. Helyén kezelem, tudom, hogy honnan jöttem, hova kerültem, a kettő között pedig csomó lépcsőfok van, amit átmenetileg segítettek megugrani. Érzem, hogy sok szempontból kell még tanulnom és fejlődni. Örülök, hogy maradhattam a felnőtt stábban, mert egy teljesen más stílusú edző építkezését láthatom, jó ezt megélni, jó a közös munka. Mindezek mellett higgadtabban és kevesebb adrenalinnal látok olyan dolgokat, amelyeket vezetőedzőként nem. Látom, miként zajlik a mentális felkészítés, hogyan lehet a komoly egóval rendelkező játékosokat egy irányba terelni és meggyőzni arról, hogy azt kell csinálni, amit az edző kitalált.

– Mindemellett pedig a Pick Kézilabda Akadémia szakmai igazgatójaként is dolgozol.

– Így van, az akadémia nulladik napja óta itt vagyok Szegeden, úgyhogy egy picit a saját gyermekemként tekintek rá, nem volt nehéz visszatérni. Alapvetően utánpótlás edző voltam eddig, szeretem ezt a részét, mostanában például vasárnap esténként fakultatív egyéni képzést tartok az akadémistáknak. Szeretem látni azokat, akiknek van ambíciója, közelebbről megismerni. 

Hozzáadott érték lesz a képzésben

– A szakmai mentorálásban Zsiga Gyula is nagy segítségedre lesz? Az ő leigazolását nemrég jelentette be a klub.

– Az akadémiánk a Pick Arénában működik, ez óriási könnyebbség, hogy bárhova két perc sétával eljutok. Ami viszont a 15 év alattiakat illeti, arra már nincs időm, hogy megfelelő szakmai kontrollt tegyek az edzőkre és lássam, hogyan folyik a képzés. Az viszont kiemelt célunk, hogy minél több szegedi fiatalt integráljunk be az akadémiára, ebben van is potenciál még, nem állunk annyira jól benne, mint amennyire állhatnánk egy ilyen nagy városban, ahol imádják a kézilabdát. Ezért szerződtettük Zsiga Gyulát, aki a pre-akadémiai korosztályok szakmai munkáját felügyeli, valamint mentorálja az edzőket. Az ő szakmai tudása nagy hozzáadott érték lesz a képzésünkben.

– Gyermekedként utaltál az akadémiára, hogyan cseperedik?

– A türelem nagyon fontos az akadémiák életében, hiszen láttuk a labdarúgásban, hogy tíz év kellett, mire a felnőtt válogatott keretén is nyomot hagyott. Nagyon szerencsétlen volt a Pick Akadémia indulása, hiszen 2020 januárjában kezdtünk, márciusban pedig bezárt minden sport a koronavírus-járvány miatt. Két szezonon keresztül ez meghatározónak bizonyult, volt olyan, amikor többet teszteltünk, mint edzettünk, ezt statisztikákkal alá tudom támasztani. Ennek a hozadéka, hogy azok a gyerekek, akik akkor nem kapták meg a megfelelő képzést, deficitbe kerültek. Ennek ellenére mindenben sokat léptünk előre , az NSÜ (Nemzeti Sportügynökség – a szerk.) támogatásával fontos protokoll alakult ki. Egyetlen dologban látok kiaknázatlan területet, az az alapképzés.

– Mire gondolsz ez alatt?

– Hiába miénk a világ egyik legjobb létesítménye, dolgozhatnak itt a világ legjobb szakemberei, ha az alapanyag, amivel dolgoznunk kell, deficittel érkezik az akadémiára. Nagyon nehéz utána úgy menedzselni, mire elmennek innen, top játékosok legyenek. Ebben is nagy segítségünkre lesz Zsiga Gyula. Az akadémiai kiválasztókon is látom, ahova érkezik 350-400 gyerek, hogy milyen alap mozgásminta hiányokkal szembesülünk. Ezeket a deficiteket nem könnyű pótolni.

– Szerencsére vannak pozitív példák, akik eljutottak innen az NB I.-be.

– Így van, Szilágyi Benjámin Szegeden kezdett el kézilabdázni, itt nőtt fel, végigjárta a ranglétrát és most a felnőtt csapat teljes értékű tagja. Nagy Martin egy picit idősebb, de ő is szegedi nevelés, aki tavaly jól teljesített. Azt is látni kell viszont, hogy óriási a különbség az akadémia kifutó korosztályából érkezők és a Bajnokok Ligája top nyolcas csapatainak játékosai között tudásszintben. Emiatt muszáj olyan együttműködéseket találni, ahol még fejlődhetnek a gyerekek.

Játékpercből támogatás

– Az nem is elvárható, hogy egy 20 éves fiatal játékos vezesse Bajnokok Ligája négyes döntőbe a csapatot. Nekik adhat kibontakozási lehetőséget az NB I./B-s csapat? Az akadémiai rendszer célja inkább az lehet, hogy értéket teremtsen a sportágnak, mintsem, hogy teljes korosztályokat emeljenek át a felnőtt csapatba.

– Így van! Egy ideje már egy produktivitási mutató alapján osztják ki az akadémiai támogatás egy részét. Ennek az a lényege, mint labdarúgásban, az NB I.-es játékpercek után jár pénz. Ez tulajdonképpen egy értékmérő szám, hogy miként dolgoztunk az elmúlt időszakban. Mi teljesítjük a nem könnyű elvárásokat, arra törekszünk, hogy a piacképes játékosok hosszú távú szerződéssel menjenek el kölcsönbe és adott esetben ne a menedzserek, hanem mi irányítsuk, hol tölti a gyerek a játékperceit. Amennyiben valaki rossz igazolást választott és nem tud bekerülni a csapatba, közös érdek, hogy keressünk neki másik klubot, mivel mi a játékpercek után kapunk támogatást. A fiatal játékos pedig kizárólag csak a pályán tud fejlődni, a kispad végén nem. Rengeteg fiatal lépett abba a mederbe az elmúlt időszakban, hogy a “jó” menedzseri tevékenység miatt a fizetési igényét vagy a játéktudását magasabb polcra helyezték, mint ahol valójában van, emiatt kevesebb lehetőséget kapott, két három év alatt pedig komoly hátrányt lehet összeszedni. Nagyon fontos a lépcsőzetesség, valamint azt tapasztaltam az elmúlt hetekben a nemzetközi edzőmeccseinken, elképesztően hasznos, ha valaki el tud menni külföldre. Plusz lökés, ha magába szív egy másik kultúrát, idegen nyelvet, illetve önállóságot tanul.

Sótonyi László munkássága úttörő

– Kik azok, akik jelenleg az NB I.-ben pallérozódnak, és a szegedi akadémiáról indultak?

– Jó partneri kapcsolatunk van a NEKA-val, amelynél Sótonyi László munkássága úttörő volt a magyar fiataloknak. Évekig egy nagyon fiatal, kizárólag magyar kerettel ragadt meg az első osztályban. Amióta ő ezt megcsinálta, azóta nagyobb teret kapnak a magyar fiatalok. Valós téthelyzetben olyat alkottak, ami felhívta a figyelmet a 19-20-éves tehetségekre. Ebben az együttműködésben sokszor jön olyan fiatal hozzánk tőlük, akinek szüksége van még a másodosztályú versenyzésre, míg Molnár Robin fordított utat járt be, jövőre pedig már leigazolta a Veszprém. Ludmán Marcell is jó példa, Varga Mihály a Budakalász meghatározó játékosa lett, Luka Krivokapics külföldre tudott elmenni. Bajus Bruno térde sajnos ismét megsérült, így nem játszik, de a kapus Marczika Barnabás az Eger egyik meghatározó tagja.