Brutálisan kemény év végén egy gól döntött Sánta Dániel csapatának sorsáról

Olyan negyeddöntőt játszott a Szegedi Vízipóló Suli a Szolnoki Dózsa ellen a Final8-ben, amilyenre Sánta Dániel vezetőedző számított. Kiélezett meccs végén nyert a Szolnok 6–5-re.

– Három kemény meccset szerettünk volna játszani, ez összejött. Pozitív mérleggel az ötödik helyen zártuk a bajnokságot, de kettős érzések vannak bennem, mert az előttünk lévőek a bajnok UVSE-t kivéve szoros mérkőzésen győztek le bennünket. Az újpestiek ellen viszont pozitív mérleggel zártuk az alapszakaszt, a mögöttünk lévő együtteseket pedig egy pécsi és egy OSC elleni döntetlentől eltekintve magabiztosan vertük. Jó lett volna éremért játszani, de reális képet tükröz számunkra a végeredmény – magyarázta érdeklődésünkre Sánta Dániel.

A Szolnok ellen hiába vezetett 2–0-ra a Szeged, végül kikapott. Ennek okaként a túlzott feszültséget említette Sánta. Miután nem jöttek a gólok támadásban, egyre idegesebbé váltak a fiatalok, nem mozogtak eleget a Dózsa kapuja előtt, így állóháború alakult ki a medencében.

A Final8 döntőjét az UVSE 10–7-re nyerte meg a KSI ellen, míg a bronzérem az FTC-játékosok nyakába került a Szolnok elleni 15–8-as siker után.

Kis szerencsével máshogy is alakulhatott volna a Final8 dobogója

– Kis szerencsével a Szolnok, Szeged, OSC hármasból is bárki felállhatott volna a dobogóra. A meccstervek viszont nem ugyanazok. A KSI a döntőben például sorcserével operált, ez is mutatja, hogy a fővárosi csapatoknak mennyivel nagyobb a merítési lehetősége. Az egész éves teljesítmény alapján odaérhettünk volna a dobogóra, az elkövetkező két évben viszont azért dolgozunk majd, hogy ez tényleg sikerüljön – tette hozzá.

Sánta Dániel elsőbálozó vezetőedzőként szerepelt csapatával idén az országos serdülő bajnokságban, miközben centerként a Seqomics Szegedi VE OB I.-es csapatát erősítette.

Döcögős kezdés, kiváló mentalitás

– A kupaküzdelmekkel picit döcögősen indult a szezonunk augusztusban, de rengeteget fejlődtek a srácok és elképesztően büszke vagyok rájuk. Kiváló mentalitással dolgoztak végig, amit jól mutat, hogy többen rendszeresen kapnak meghívót a korosztályos válogatottakba is. Ami pedig az edzőséget illeti, nagyon élveztem a munkát a gyerekekkel, megszerettem őket, de brutálisan kemény volt ez az év. Aktív vízilabdázóként mindkét szerepkörben a maximumra törekedtem, ami fárasztó volt – árulta el a 31 éves játékos, edző.