A kőfal demográfiai határ

Míg Vásárhely belvárosában kevesebb a gyermek, és iskolát zár be az önkormányzat, a kertvárosi intézmény helyett nagyobbat kell építeni: ott nő, és nőni is fog az iskolások száma. Az árvíz ellen egykor épített kőfal demográfiai vízválasztó a városban. Az ok egyszerű: a Kertvárosban, Új-Kishomokon olcsóbbak a telkek, egyáltalán, vannak beépíthető területek, csöndesebb a környék, ezért telepedik le több fiatal.

A fiatalok szívesebben laknak a kőfalon kívül, ott nyugodtabb a környezet. Fotó: Tésik AttilaHódmezővásárhelyen – az ország több településéhez hasonlóan – elkerülhetetlen az óvodák, iskolák összevonása, adott esetben bezárása. Főleg azért, mert az elmúlt huszonöt évben egyre kevesebb gyermek született a városban. 2006 őszén a vásárhelyi önkormányzat megbízásából pedagógiai szakértők felmérték, hogy a városban az óvodák, általános és középiskolák milyen módon alkalmazkodhatnak a gyermeklétszám évenkénti csökkenéséhez. Az egyes városrészekben utcákra lebontva megnézték, mennyi gyermek született, azon túl, hogy felmérték a jelenlegi iskolás, óvodás létszámot. Négy éve folyamatos tendencia, hogy az általános iskolába járó gyermekek száma mintegy évi kétszáz fővel csökken. A tanulmány megemlíti azt is, hogy a kőfal – helyesen téglafal – demográfiai szempontból is határt jelent.

A falon kívül eső városrészekben – Hódtóban, Kertvárosban, Kishomokon – a gyermekek számában növekedés várható, míg a többi városrészben a népesség az elöregedés felé tendál. Ez a város életének egyik fontos jellegzetessége, amivel hosszú távon számolni kell.

A kertvárosiakat képviselő dr. Berényi Károly felhívta a figyelmet arra, hogy míg huszonöt éve mintegy nyolcszáz gyermek született évente, addig tavaly csaknem négyszázan látták meg a napvilágot a városban. A gyermekorvosként is dolgozó képviselő szerint azért mutatkozik a kőfalon kívüli kerületekben a nagyobb gyermekvállalási kedv, mert a város arra terjeszkedhet, a fiatalok a kedvezőbb telekárak miatt ott szívesebben fognak építkezésekbe.

A kőfal mellett, a Hősök terén megszólított Magyar Viktória – négygyermekes édesanya – is úgy vélte, a fiatalok elsősorban azért költöznek a városfalon túli kerületekbe, mert ott olcsóbbak a telkek, a város többi részén pedig kevés a beépíthető terület.

A kisfiukkal sétáló Görbe Nikolett és Török Zoltán szerint a belváros zajosabb. Emellett a falon túl kulturált játszóterek, élhető, nyugodt környezet várja a gyerekeket, ami szintén fontos szempont. Zoltán keserűségének is hangot adott. Amíg a kormányzat lehetetlenné teszi, hogy az emberek bére többnyire a megélhetési minimum – szerinte 140 ezer forint alatt van – addig kevesebben mernek gyereket vállalni.

Tóthné Kecskeméti Katalin önkormányzati képviselő szerint viszont a fiatalok azért nem igazán vállalnak gyereket, mert az emberi értékek helyét sokszor a pénz, az értelmetlen élvezetek keresése vette át. De ezért elsősorban az 1990 előtti évtizedek a felelősek.

Presztóczki Zoltán

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!