Hetvenéves a vásárhelyi Szent István-templom

Hódmezővásárhely - Vásárhelyen tizenegy templom áll, közülük a legfiatalabb a katolikus Szent István. Az idén hetvenéves építmény terveit Fábián Gáspár budapesti építész készítette. Építésének ötlete már 1859-ben felmerült, de megvalósítására hetvenhat évet kellett várni.

Szűcs Csaba

Az első királyunkról elnevezett téren magasodó épület előtt állt 1938-ban az az oltár, ahová rövid időre a városba érkező Szent Jobbot helyezték. Vásárhely legidősebb lakója, a most 103 esztendős Böde Ferenc ácssegédként dolgozott a templom építkezésén.

A 103 éves Böde Ferenc ácssegédként dolgozott a templom építésén. Fotó: Tésik Attila
Hódmezővásárhelyen tizenegy templom áll, ebből öt református, kettő római katolikus, és található a városban evangélikus, görögkeleti, unitárius és zsidó templom is. Közülük a legfiatalabb az 1937-ben elkészült Szent István katolikus templom.

– A városban közel kétszáz évig csak egy katolikus templom volt, az Andrássy úton található Szentháromság – halljuk Borus Gábor helytörténésztől. – Lichtner Gáspár plébános a megnövekedett hívek száma miatt 1859-ben egy második templom építésének ötletét vetette fel. Elődje azonban korábban a meglévő épület bővítését javasolta, így 1860-ban Ybl Miklós tervei alapján két oldalhajóval bővítették azt.

A Szent István-templom építésekor, hetven évvel ezelőtt. Fotó: archív

A többi templom

Vásárhely legidősebb temploma az 1721 és 1723 között épült ótemplom. A belvárosi katolikus templom 1758-ban készült el. Ezt az 1783-as görögkeleti követi. A Kálvin téren magasodó református újtemplomot 1799-ben szentelték fel. Az evangélikusok 1843-ban tartották első istentiszteletüket templomukban. A zsinagóga 1852 és 1857 között épült. Az újvárosi reformátust 1898-ban vehették birtokba a hívők. A tabánit 1905. december 10-én szentelték fel. A susáni és az unitárius pedig 1910-ben készült el.

Két évvel később újra felmerült az új templom gondolata, de negyven évig semmi előrelépés nem történt az ügyben. 1904-ben bizottság alakult a megvalósítás érdekében. Adományokat is gyűjtöttek, az összegyűlt összeg azonban az 1920 utáni inflációban elértéktelenedett. Az emberek ennek ellenére nem tettek le a második templom tervéről. Helyét illetően azonban vita kerekedett. Többen a Szabadság tér északi részén szerették volna látni isten új házát. A Lukács nővérek adománya viszont kikötötte a tér déli részén való építkezést. A templom terveinek elkészítésével Fábián Gáspár budapesti építészmérnököt bízták meg, a kivitelezést [namelink name="Szabó Sándor"] helyi vállalkozó végezte. Az építkezés 1935-ben kezdődött, és két évvel később, 1937. augusztus 20-ára fejeződött be. Felszentelésére még egy esztendőt várni kellett.

Vásárhely legidősebb polgára, a most 103 éves Böde Ferenc is részt vett a Szent István templom ácsmunkáiban.

– Fejes István ácsmester vezetése mellett készült a templom tetőszerkezete, én akkoriban az egyik segédje voltam – meséli Feri bácsi, aki még mindig élénken emlékszik azokra a napokra. – Több mint hat héten át dolgoztunk, ugyanis a tetőszerkezet mellett nekünk kellett elkészíteni a kazettás kiképzésű mennyezetet is. A munkához erős és vastag fenyőgerendákat használtunk. A torony süvegét Koncz István társammal együtt készítettük. Nagyon magasan kellett dolgoznunk, az emberek fentről csupán apró pontok voltak.

A Szent István-templom mai állapotában. Fotó: Tésik Attila
Államalapító királyunk halálának kilencszázadik évfordulóján, 1938-ban országjárásra indult a Szent Jobb. Vásárhelyre július 27-én érkezett. Nemzeti ereklyénket a Szent István-templom előtt álló ideiglenes oltáron helyezték el, itt tekinthették meg a város lakói.

Tények, adatok

A Szent István háromhajós templom ókeresztény, bazilika stílusban épült. A templom hatvan méter hosszú és húsz méter széles. Óraszerkezet nélküli, három szintes tornya negyvenöt méterrel magasodik a tér fölé. A főhajót 11-11 falpillér tartja. Két oldalán összesen húsz, főleg a jezsuita rend jeles tagjait és szentjeit ábrázoló festett ablakot helyeztek el, melyeket Leszkovszky György tervei alapján Kopp Ferenc üvegfestő készített. Az 1961-ben épült márvány főoltár közepén míves feszület látható. Az orgonát 1957-ben készítette a Budapesti Hangszerkészítő Vállalat. A templomhoz egy emeletes plébánia is épült. Első plébánosa P. Ecker Jenő volt, aki az 1920-as években missziós papként eljutott az Egyesült Államokba és Kanadába is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!