Szabó Lajos élete a bonszai

A bonszaioknak köszönhetem, hogy kerek ötven évig maradhattam a pedagóguspályán. Tanyán tanítottam, aztán a vásárhelyi középiskola kollégiumában bonszaiszakkört alakítottam, az pedig jól mutatott a „kirakatban" – meséli a most 86 esztendős Szabó Lajos vásárhelyi édenkertjében. Szemlátomást nemcsak pályáját, hanem hosszú életét is a növényeinek köszönheti. Lajos bácsi „zöld szívét" a fácskái viszontszeretik. Növénytermesztéssel mindig szívesen bíbelődött, és amikor bonszaiozni kezdett 1972-ben, még azt sem tudta, mi fán terem az. Tanítványa egyiptomi gránátalmával lepte meg, ő pedig elültette a magokat, majd egy nyírfával próbálkozott. Ezek lettek a több száz bonszait számláló vásárhelyi dzsungel törzsfái. Azóta Lajos bácsi mindent megtanult szaporításról, metszésről, ültetésről, permetezésről, formázásról.

A bonszainak köszönhetem, hogy kerek ötven évig maradhattam a pedagóguspályán – mondta Szabó Lajos Fotó: Tésik Attila
– Egytől egyig élő műalkotások. Mindnek arculata van; fő, hogy úgy fessenek, mint egy öreg fa a természetben. Ez a nyírfa például olyan, mint én, mintha ki akarna dőlni, de még kapaszkodik a gyökereivel az életbe, azt kiáltva: ne még! – mutatja. Elmagyarázza: a kisfák tíz-tizenkét évesen lesznek bonszaiok. Az állandó odafigyelés jelképei. Nem is magának készíti – aki bonszaiozik, hisz a jövőben.

Minden nagy fa magoncából nevelhető miniatűr kedvenc, ám az a legszebb, ha az arányok miatt mégis kislevelűt választunk. A kislevelű fikusz (Ficus benjamina) és az ezercsillag fácska (Serissa foetida) például panellakásban is megél, bár a bonszai nem szobanövény. Lajos bácsinál is ugyanúgy pompázik a kerti állványokon boróka, hárs, szalonnafa, galagonya, gyertyán, ciprus, tűzjuhar, kőris – akár a normál méretű társaik. Igaz, Szabó Lajos évtizedek óta nem ment nyaralni, mert nem ér rá. Reggeltől estig kertészkedik. Szerszámkészlete mint a „nagyoké": fogkefe a törzstisztításhoz, csipesz a gyomláláshoz, fogó a drótozáshoz, ecset a beporzáshoz, spriccelő a mohaszőnyeg locsolásához. Mivel a tálkákban télen megfagyna a föld, a kertész elvermeli a fáit: beállítja őket a kerti medencébe, és „nyakig" avartakaróban pihennek tavaszig. Kérdésünkre, hogy mikor gyönyörködik, azt mondta: közben. Némely védence ráadásul gyönyörű terméssel hálálja meg a gondoskodását: szilva, gránátalma, sárgabarack, citrom és narancs vásárlására nem kell pénzt áldoznia.

Növény lapos tálban

Ez a bonszai japán szó jelentése. A miniatűr fácskát a szigetlakók a kínaiaktól másolták, akik korábban gyógynövényeket szállítottak ilyen módon, később lett a császári udvar látványossága. A japán bonszaiok még kisebbek, azokat legfeljebb 40 centisre engedik nőni. A legöregebb bonszai a japán császári udvart díszíti – több mint 1200 éves.

Praktikák

A kisfák törzsük alakja és száma, gyökerük, koronájuk formája, valamint ültetésrendjük alapján legalább két tucat stílusban variálhatók. „Dzsin" a direkt elszárított faág, amit vésés után mészkénlével kenegetnek, hogy begyógyuljon. „Pencsing" a tájkép neve, amikor a kész bonszai alá arányosan szikladarabokat, buddha-, elefánt- vagy pagodafigurát állítanak, vagy fehér kavicsokból forrást raknak ki.