József és testvérei: Cigány nyelven tolmácsolják az igét

– Bár a legtöbb roma istenfélő, mégis évente csak egyszer járnak templomba. Általában a karácsonyi misére mennek el, akkor kérik a bocsánatot meg az engesztelést – beszélt tapasztalatairól Irhás József, a vásárhelyi katolikus plébánia kisegítője, aki maga is roma származású. Gyermekként a hódmezővásárhelyi Szent István templomban keresztelték római katolikussá három hónapos korában. Az édesapja – id. Irhás József a cigány kisebbségi önkormányzat egykori elnöke – nem erőltette fia számára a vallási nevelést. Szülei a Klauzál Gábor általános iskolába íratták, ahol roma diákok is tanultak. Bőrszíne és származása miatt gyakran gúnyolták, később mégis diáktársai hatására került közel a hithez. – Néhány barátom mélyen vallásos családban nevelkedett, általuk ismertem meg a hitet – mesélte József, aki felnőttként ápolói képesítést szerzett, majd úgy döntött: teológiát tanul.

Költöi én

Irhás József a rengeteg elfoglaltsága mellett, legkedvesebb szenvedélyére, az írásra is szakít időt. Két verseskötete közül az első 2000-ben jelent meg Szanszkrit mese címmel, ebben egyszerű emberi életérzésekről beszél. Szubkultúra című kötetében, a cigányság helyét keresi a világban.

A negyvenéves cigány férfi fontosnak tartja a gyónást és a rendszeres lelki megtisztulást. Kopasz István atya mellett rész vállal a misék liturgiájában, az oltári szolgálatokban és a lektori feladatokban is. Kevesli, hogy a vásárhelyi romáknak csak mindössze néhány százaléka vesz részt rendszeresen a vasárnapi szentmiséken és a gyónásokon.

Nem József az egyetlen, aki Hódmezővásárhelyen az egyház szolgálatában áll: egy helyi roma apuka közösségvezetői feladatokat lát el a plébánián. József másfél éve került, István atya mellé. Az őt felkaroló plébános úgy véli, hogy az egyház számára roppant fontos a hívőkkel való jó kapcsolat kialakítása, és ebben egy roma testvér is sokat segíthet: – A gyülekezet romái számára cigány testvéreik jelenléte bátorítást ad és biztosítékot nyújt arra, hogy őket is befogadjuk – vallja az atya.

József amellett, hogy tanul és az atyának segédkezik, kilenc éve dolgozik ápolóként szellemi fogyatékosok mellett. Állítja, minden szépséggel és kínnal találkozott már közöttük. A fiatalember nem tervezi, hogy felhagy az ápolói munkával és a papi hivatást választja. Mint mondja, ez a feladatkör teljes embert kíván, és rengeteg elfoglaltsággal jár. Mégis szívesen segédkezik a plébánián, hogy minél több roma járjon rendszeresebben templomba.

Jóval több roma kíváncsi a prédikálására, ha az ő nyelvükön szólal meg az ige.
Fotó: Tésik Attila
Maga is megtapasztalta, hogy jóval több roma kíváncsi a prédikálására, ha az ő nyelvükön szólal meg az ige. Tavaly – István atya szorgalmazására – együtt olvasták fel az éjféli szentmisén az evangéliumot. A liturgián a plébános felkérésére József cigány nyelven tolmácsolta az igét a gyülekezetnek.

Cigány kispapok a teológiai főiskolán

A teológiai főiskolán nem a harmadéves József az egyetlen roma származású. Két cigány kispapot is ismer, aki vele párhuzamosan végzi tanulmányait. A Szegedi Hittudományi Főiskola romológiai szemináriumot indított, ahol a roma hagyományokkal és életmóddal ismerkedhetnek meg a hallgatók. A papnövendékek a közelmúltban szemináriumi előadást tartottak, ahová cigányzenészeket is meghívtak. Kiss-Rigó László megyés püspök mellett több más egyházi elöljáró is kíváncsi volt a zenés műsorra.