2019.02.11. 13:47
310 milliárd forintra még pályázhatnak a gazdák
Gazdanapi fórumot rendezett szombaton a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület és a Nemzeti Agrárkamara Csongrád Megyei Szervezete. A találkozón szó volt az agrárium modernizálásának fontosságáról és fejlesztési támogatásokról.
Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Vidékfejlesztési Program aktualitásairól számolt be. Az 1500 milliárd forintos vidékfejlesztési forrásra 74 pályázatot jelentettek meg. 54 pályázatot már lezártak, a fennmaradó 20 forrásaira még lehet pályázni. A keretösszeg 310 milliárd forint.
Csongrád megyéből 7331 pályázat érkezett a program különböző pályázataira, közülük 4575 nyert forrást, 45,1 milliárd forint értékben. A hódmezővásárhelyiek 1037 pályázatából 639 kérelem nyert 5,6 milliárd forintot.
Az államtitkár beszélt a Leader pályázatokról is. Csongrád megyében az 5 helyi akciócsoport 33 pályázatot hirdetett meg, 1,39 milliárdos keretösszeggel. Hódmezővásárhely környékén a Tisza és Maros Jövőjéért Egyesület 261 milliós keretére 8 kérelem érkezett, 437 millió forintos igénnyel.
Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese a Közös Agrárpolitika (KAP) változásairól beszélt a mezőgazdasági szakembereknek.
– 2020–21-től várható az új Közös Agrárpolitika, amelynek a szabályozása már körvonalazódik. A környezeti, fenntarthatósági, természetvédelmi, állatjóléti szempontokat a jelenleginél sokkal jobban figyelembe kell majd venni.
Gósz Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezetének földügyi referense a földforgalmi szabályozás változásairól beszélt. Módosultak például az állattartók jogosultságai elő-
vásárlás és előhaszonbérlet esetében.
A fórumon részt vett Lázár János, a térség országgyűlési képviselője is. Kiemelte, nincs erős Magyarország jól működő, versenyképes és magyar kézben lévő mezőgazdaság nélkül.
– Ahhoz, hogy a Kárpát-medence kedvező adottságait a mai világpiaci versenyben is kamatoztatni tudjuk, modernizálnunk, fejlesztenünk kell, fiatalokat kell bevonnunk az ágazatba. Nem szabad hagynunk, hogy az egymással versengő nemzetek sorában hátránnyal induljunk. Ezért is fontos a közeledő európai parlamenti választás, hiszen a magyar mezőgazdaság támogatásáról, vagy éppen korlátozásáról szóló döntések jelentős része ma már nem Budapesten, hanem Brüsszelben születik.
