A kertészmérnök szerint a városokban is jól mutatnának a virágos rétek, divatba hozná az ökoágyásokat

Sirkó Zoltán hódmezővásárhelyi kertészmérnök szerint ha a közösségnek nincs pénze arra, hogy folyamatosan vágja a füvet, akkor az emberek gondolkodását kellene megváltoztatni. Szerinte azokon a területeken, amiket a lakosság nem használ intenzíven, teret kellene engedni a virágos réteknek, ökoágyásoknak, amik természetesen nem térdig érő gazt jelentenek.

Kovács Erika

- A virágos rét régen, a gazdálkodó embernek szép volt. Látta benne azt a takarmánytömeget, amivel az állatait etethette nyáron, illetve szénaként télen is. Teljesen más szempontok alapján álltak a gyephez, mint napjainkban – mondta Sirkó Zoltán kertészmérnök, aki szerint az ökoszemléletet a városok gyepfenntartásába is be lehetne cserkészni. – Amióta teret hódítottak a damilos kaszák, a motoros fűnyírók, az emberek szinte kényszert éreznek, hogy mindent tarra daráljanak velük. Ma az emberek jó részének az a szép, ha a gyep tövig le van nyírva – magyarázta.


Sirkó Zoltán Hódmezővásárhely egyik belvároshoz közeli utcájában mutatott egy ökoágyást, amiben a növények elfoglalták a rendelkezésükre álló helyet, elvéve az életteret a gyomoktól. A növénytakaró a vizet is jobban megőrzi a talajban, nem engedi kiszáradni. Láttunk ott többféle pompás varjúhájat, nyuszifület, díszfüveket, cserszömörcét, kasvirágot, zöldalma illatú mentát, cickafarkot, különféle zsályákat, levendulát, fáklya liliomot, ökörfarkkórót. Egy ilyen ökoágyás 1-2 év után önfenntartóvá válik.


- Érdemes megfigyelni, hogy 20-30-féle légy, zengőlégy, darázsfaj keresi itt a táplálékot. Sok pillangó, szitakötő is látható. 20-30 éve a virágos, békén hagyott és kezeletlen virágos rétek miatt még tömegével voltak jelen például a gyönyörű nappali lepkéink, amik szinte nyom nélkül eltűntek a tájból – hívta fel a figyelmet.


Sirkó Zoltán hangsúlyozta, gazdasági jelentősége is lenne, ha minél több ökoágyás, virágos rét lenne egy-egy településen. Szerinte ha egy közösségnek nincs pénze a folyamatos fűnyírásra, sőt, nagyon embere sem, akik a gyakran 40 fokos hőségben a damilos kaszával dolgoznak, akkor a gondolkodásmódunkat kell megváltoztatni. A játszótereken, belvárosi közparkokban, amelyeket intenzíven használnak a lakosok, ott természetesen rövidre kell nyírni a füvet. A központban a költséges fenntartású és sok munkát követelő egynyári virágoknak is helye van. A központtól kicsit távolabb azonban virágos réteket is lehetne létrehozni, amik nem ugyanazok, mint a térdig érő gaz. Elmondta, az téveszme, hogy a magas fűben könnyebben tenyésznek a kullancsok.


A kertészmérnök kiemelte, Nyugat-Európában már óriási divat az ökoágyás. A közelben, egy hajdani malomkert részeként, Sirkó Zoltán megmutatott egy békén hagyott kis városi virágos rétet is. – Nézze meg, milyen fajgazdag ez a pici kis rét. Szépen megnőtt. Le fogom kaszálni, jó takarmány lesz az állataimnak. Azért kell lekaszálni, mert félő, hogy 2-3 nap múlva az önkormányzat damilosai ledarálják, szinte pépesítik.


Sirkó Zoltán elmondta, akár takarmányközösségeket is létre lehetne hozni. A városban rétnek meghagyott területeket a gazdálkodóknak is oda lehetne adni kaszálásra, akkor mindenki jól járna.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!