Ady védte meg Hódmezővásárhelyt

Hódmezővásárhely - A „paraszt Párizs" jelzővel először 1909-ben illették Vásárhelyt, az elnevezés pedig azóta egybeforrt a várossal, olykor borzolva az itt élők kedélyeit. Majd száz éve általános felháborodás és visszautasítás volt a válasz, amelynek csatáit az újságok hasábjain vívták. Az ügy kezdetei a hírhedt méregkeverő asszonyokig vezethető vissza.

Szűcs Csaba

Furcsa bűnügy tartotta izgalomban a vásárhelyieket, illetve az ország közvéleményét a millennium táján. A városháza dísztermében 1897. június 23. és július 21-e között tartott per hét vádlottját azzal gyanúsították, hogy előbb beíratták a városban működő temetkezési egyletekbe szüleiket, idősebb vagy gyengeelméjű hozzátartozóikat, majd –, hogy felvehessék a nagy összegű biztosítási díjat – megmérgezték őket. A nyomozás során először Jáger Mari bábaasszonyhoz jutott el a rendőrség, akinél a házkutatás során két üvegcse arzént találtak. Így azzal vádolták, többeknek is adott a szerből, amellyel összesen hét embert gyilkoltak meg. Az asszony 15 esztendei fogházat kapott, de 1907-ben feltételesen szabadlábra helyezték. Két évvel később Jáger Mária ismét az újságok címlapjára került, amikor is újabb halálesetek történtek a városban.

Bródy Sándor, az ismert író ekkor a következőket írta Az Újság című fővárosi lap 1909. június 23-ai számában megjelent, a méregkeverő asszonyról szóló cikkében Vásárhelyről: „...paraszt Páris, egy óriási kiterjedésű és népességű falu, amelyben úgyszólván mindenki a búza által és a búzáért él. A földdel jóllakott és a földéhes parasztok sehol úgy meg nem borzasztottak, mint e helyen... Fáztam e várostól, amelynek pedig vastag a levegője a forró homoktól... Úgy tetszett nekem akkor, hogy az egész Hódmezővásárhely a temetés kedvéért él és csakis erre volt berendezve". Az írás óriási felháborodást váltott ki az itt élők körében. A törvényhatósági bizottság rendkívüli ülésen foglalkozott a rágalmakkal. A kedélyeket csak tovább borzolta a Kolozsvári Hírlapban Hanzy álnév alatt megjelenő írás: „Műveletlen, feslett erkölcsű felfogások, bűnös, erőszakos bujaságok típusa ez a város!".

Bródy Sándor a tizenkilencedik század végén. Paraszt Párizsnak nevezte Vásárhelyt. Fotó: DM/DV-archív

Bródy Sándor a tizenkilencedik század végén. Paraszt Párizsnak nevezte Vásárhelyt. Fotó: DM/DV-archív
A városi tanács végül úgy döntött, Bródy ellen nem tesz feljelentést, mondataiból ugyanis nem állapítható meg egyértelműen a rágalmazás ténye. Ady Endre Gonda József lapjának, a Jövendőnek elküldött levelében védte meg a „paraszt Párizs"-t, amelyet a magyar intellektuális forradalom új sánchelyének nevezett. Mellette Szathmáry Tihamér, Hódmezővásárhely akkori rendőrkapitánya is felemelte szavát, ő a Magyarország hasábjain utasította vissza a települést ért hírlapi támadásokat. Vetró Lajos Endre helyi újságíró, szerkesztő Mi is igaz Vásárhelyről? című írásában próbált tiszta vizet önteni a pohárba. Vitriolba mártott tollával így nyilatkozott Bródy Sándorról: „A költő Bródynak megbocsátunk. Fáradt elme, egy kiégett vulkán, mely valamikor igaz tüzet dobott ki kráterén".

A megnevezett ezt nem hagyta szó nélkül. Válaszában lekicsinylőleg beszélt a városról, az itt élőkről, a vidéki újságokról és azok íróiról. „A vásárhelyi újságírás az utóbbi időben annyira lealacsonyodott, hogy szégyenkeznünk kell miatta, sőt védekeznünk is ellene, mert az is a méregkeverésnek egy nemét képezi" – írta. A város vezetősége július 22-i gyűlésén 54 igen és 8 nem szavazat mellett úgy döntött, sajtópert indít a Hanzy álnév alatt megjelent cikk írója ellen, de ez már egy másik történet.

A nap lovagja

Bródy Sándor 1863. június 23-án született Egerben, néptanítónak készült, de tanulmányait soha sem fejezte be. Első cikkei Gyulán jelentek meg, később dolgozott a Magyar Hírlapnál, szerkesztette az Erdélyi Képes Újságot, később a Kolozsvári Életet, majd a Magyarországot is. Író munkásságára nagy hatással volt Jókai áradó meseszövése. Írt novellákat, regényeket, színdarabokat. Egyik legismertebb műve az 1902-ben megjelent A nap lovagja című realista regénye. Bródy 61 éves korában, 1924. augusztus 13-án halt meg szívbajban Budapesten.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!