Az ´56-os megtorlások áldozataira emlékeztek

Hódmezővásárhely - Tavaly az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, idén az azt követő megtorlások áldozataira emlékeztek konferenciával a vásárhelyi Emlékpont Múzeumban.

Munkatársunktól

– Az igazságtól, a múltunkkal való szembenézéstől nem kell félni, mert az végül szabaddá tesz – mondta köszöntőjében Juhász Tünde kormánymegbízott, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője.


Több mint 26 ezer embert ítéltek el politikai okok miatt ’56-os kiállásuk és szerepvállalásuk miatt, 229 halálos ítéletet hoztak, heten a börtönben haltak meg, és mintegy 180 ezren külföldre menekültek – hangzott el. Zinner Tibor, a Veritas Történetkutató Intézet levéltárvezetője a bírósági ítéletekről beszélt. Közölte: 1945-től 1988-

ig 964 embert végeztek ki a fővárosban, 259-et vidéken – közülük 5 volt vásárhelyi –, míg az 1956-tól 1966 októberéig terjedő 10 évben 373-at. – A legjobb, leghatékonyabb fegyver a bíróság – idézte a mondást Zinner, ugyanis a rendszer a népbíróságokra épült.


Kahler Frigyes nyugalmazott tanácsvezető büntetőbíró a megtorlás jogon kívüli részéről, a sortüzekről beszélt. Ilyen volt az ismert salgótarjáni tömegmészárlás is, ahol még a menekülőkre is lőttek – jegyezte meg. Előadást tartott még az eseményen Jobbágyi Gábor jogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar egyetemi tanára, ő a november 4-én kezdődött teljes szovjet–magyar megtorlásról szólt. Vincze Gábor, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark történésze pedig egy békési „ellenforradalmár" csoport 1957-es peréről emlékezett meg.

Címkék#56

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!