Balástyán él Aranyossy Ágoston fia

A legtöbb vásárhelyi hallomásból biztosan ismeri az Aranyossy Ágoston Óvodát és Általános Iskolát, de a névadóról keveset tud.

– A család 1945-ben települt át Erdélyből – kezdte a történetet a jelenleg Balástya közeli tanyán élő 67 éves Aranyossy Zsolt nyugalmazott urológusprofesszor –, ahol édesapám, Aranyossy Ágoston iskolaigazgatóként dolgozott. Bár nem volt katona, az oroszok elhurcolták hadifogságba; onnan visszatérve kezdte szervezni azt a gyógypedagógiai iskolát, amely most a nevét viseli.

Aranyossy Zsolt elmondta: nem csupán lelki és szellemi sérültetekkel, gyengén látókkal, vakokkal is foglalkoztak az intézményben, ami több telephelyen (Nagy Sándor és Simonyi utca, Kakasszék) működött. Édesapja 1956 őszéig tevékenykedhetett igazgatóként, az októberi eseményekben játszott szerepe miatt félreállították, majd nyugdíjazták, 1973-ban hunyt el. A „stigma" gyerekein is rajtamaradt, Zsolt a ballagáskor kapta kézhez az okmányt, amely szerint apja ellenforradalmi magatartása miatt továbbtanulását nem javasolják. Négyen voltak testvérek, bátyja, Szilárd 2005-ben elhunyt, Ildikó Vásárhelyen maradt, Emőke folytatva a családi hagyományokat – édesanyja is tanító volt – gyógypedagógusként dolgozott Budapesten.

Aranyossy Zsolt: apám a hadifogságból visszatérve szervezett gyógypedagógiai iskolát.
Fotó: Veréb Simon
Zsolt, akinek sokáig a sport, a vízilabda volt az élete – tagja lehetett id. Török Sándor legendás csapatának, alapítója és elnöke a trénerről elnevezett baráti körnek – végül orvosi diplomát szerzett a szegedi egyetemen, urológus lett. 1971-ben disszidált, hivatását Németországban, a berlini klinikán gyakorolta. Magánpraxist nyitott Nürnbergben, amit 25 évig vitt.

– Már középiskolásként megtetszett Balástya és környéke, Ildikó férje ott volt állatorvos, segítettem a disznót fogni, később a szőlőjükben szüretelni – mesélte. – Ezért amikor 2005-ben, nyugdíjasként hazatelepültem, Balástya közelében vásároltam tanyát. 20 hektár föld, kis tó tartozik a birtokhoz, amelyen meggyest alakítottam ki. És bár csak német állampolgárságom van, mégis úgy érzem: magyar vagyok, itt a helyem.

Az intézményről

Aranyossy Ágoston 1947. szeptember 12-én kezdte szervezni a mai intézmény elődjét, és október 10-én két osztállyal, Aranyossy Ágostonné és Bordás Jánosné tanítónő irányításával megindult az oktatás. Állandó székhelye, központja 1948-tól lett az iskolának, és 2007-ig működhetett a Nagy Sándor utca 9. alatt. Akkor jobb körülmények közé, a Szék utcába költözhettek, és ott foglalkoznak sajátos nevelési igényű gyerekkel, illetve szakszolgálati feladatokkal, nevelési tanácsadással.