Dögkút híján még több állat kerülne az árkokba

Olvasónk jelzése alapján mentünk ki a mindszenti dögkútra. Azt mondta, a környék bűzlik, ha jön a jó idő, ez csak fokozódik, és legyek lepik a tetemeket. Megnéztük, mi a helyzet.

A város határától nagyjából két kilométerre található az állatihulla-lerakóhely. Ottjártunkkor éppen nyitva volt. A telep dolgozója a hétvégi illegális lerakás nyomait takarította el, és klórmésszel szórta be a tetemeket. Megrázó volt az elhullott juhok, disznók, kutyák, macskák, szarvasmarhafej látványa a betonplaccon, de végtére is ez egy lerakóhely. A térdre rogyasztott lótetem látványa azonban egyenesen sokkoló volt.

- A dögkút hétköznaponként 7 és 10 óra között tart nyitva. Elméletileg akkor lehetne leadni az állattetemeket - tudtuk meg Hajdú Lászlótól, a Mindszenti Városgazda Kft. igazgatójától. A mindszenti lakosoknak nem kell fizetni az állatok elhelyezésért. A más településekről érkezőknek sem kerülne sokba, de nem tudják ellenőrizni, hogy ki a mindszenti és ki nem. Az állattartó vállalkozókkal szerződésük van, nekik is fizetni kell az elhelyezés költségét.

- Óriási gond, hogy sokan hordják oda az elpusztult jószágokat a nyitvatartási időn kívül is. Sokszor megy ki reggel a munkatársunk arra, hogy már megint a kerítés tövében pakolták le a tetemeket. A dögkútra kerülő nagy testű állatok jelölését egyébként legtöbbször kivágják a gazdák, így azt sem tudjuk, kik hozták oda - tette hozzá. Mi is láttuk, hogy a kapu mellett a kerítés le van taposva. Valószínűleg ott is bejárkálnak a gazdák, ezért a dróthálót folyamatosan javítgatni kell.

A közösségi oldalon híre ment, hogy legutóbb noemberben szállíttatták el a dögkúton összegyűlt állatokat. Ezt Hajdú László cáfolta. Azt mondta, akkor vitetik el az ATEV-vel, ha összegyűlt egy járműnyi állat.

- Tavaly 33,8 tonnányi állattetemet vitettünk el, ami bődületesen nagy szám. Csak az elszállítás 4 millió forintba került. Ha ehhez hozzászámítjuk a dolgozók munkabérét, illetve az egyéb felmerülő költségeket, akkor éves szinten több mint 7 millió forint a dögkút üzemeltetése. Ez nagyságrendileg annyi, mint amennyit a zöldterület karbantartására fordítunk.

Amiért szükséges a dögkút, az az, hogy ha nem lenne, akkor még többen vinnék az erdőszélre, a Miási útra, a szegvári úti árkokba az elpusztult jószágokat. Ez még így is előfordul. A tavaszi szemétszedéskor is sok, zsákban kidobott állathullára bukkantak az önkéntesek.

A településen többen tudni vélik, hogy vannak, akik húsért járnak a dögkútra. A kerítésen kívülről mi is láttuk, hogy volt olyan disznó, amelyiknek hiányzott az egyik sonkája, vagy egy másiknak a hátából egy oldalnyi szalonnát vágtak ki. Ezt Hajdú László is megerősítette.

- Előfordul. Láttunk már nemegyszer olyan embert, aki ott bóklászott a telep körül. De legtöbbször akkor mennek, amikor nincs ott senki. Csak a nyomokból látjuk, hogy vittek húst.

Hajdú László azt mondta, az áram nélküli telepen nehéz lenne kamerát működtetni, a felvétel kezelése is szigorú szabályhoz kötött. A legjobb megoldás a 24 órás telepfelügyelet lenne, de az még nagyobb terhet jelentene a városnak.

A dögkútról egyébként hétfőn, néhány órával később, mint ahogy ott voltunk, elszállították az állatokat - tudtuk meg az igazgatótól.