Hogyan lehet Mártélyon eltévedni?

– A mártélyi tanösvény olyan, mint egy lefektetett létra – magyarázta [namelink name="Albert András"], a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őre, akit megkértünk, kalauzoljon végig bennünket a tanösvényen, és mutasson olyan helyeket is, ahová jobb, ha nem téved az ember. Terepjáróval vágtunk neki az útnak. – A létra egyik szára az élő Tisza mellett fut, a másik a holtág közelében. A „fokokon" lehet átjárni a kettő között. Aki nem tér le az útról, nem téved el.

Órákig bolyongtak

Szombaton két turista eltévedt a mártélyi erdőben. A nők többórás bolyongás után a rendőrség segítségét kérték. A mindszenti körzeti megbízottak és a mártélyi hivatásos vadász egy óra keresés után bukkantak rájuk az Ányás-szigeten. Megijedtek, fáradtak voltak, de más bajuk nem lett. Néhány nap múlva már biztosan életük nagy kalandjaként mesélik a történteket.

Segíthet az okostelefon

Albert András hangsúlyozta, a mártélyi tanösvény biztonságos. A táblákat követve mindenki visszatalál. Elmentünk a Mártélyi-fokig, ahol az élő Tiszából vizet szivattyúznak a holtágba. – Itt tévedtek el a turisták. A tábla jelzi, hogy dél felé kell menni, de ők északnak indultak – mutatta a táblán a térképet.

– Az ösvényről egyébként nem tilos letérni, de aki nem ismerős errefelé, jobb, ha nem teszi. Ha mégis, akkor készüljön fel rá. Ma már szinte mindenkinek van okostelefonja. Ingyen letölthető olyan alkalmazás, ami a GPS-térképet mutatja internetkapcsolat nélkül is. Az nagy segítség lehet a bolyongóknak.

A Dög-végnél letértünk a turistaútról. Ha nem a természetvédelmi őrrel kirándul az ember, akkor ez nem jó döntés.

– Nem ez a két turista az első, aki eltévedt. Jártak már így mások is. Néhány éve például egy terepkerékpáros versenyt rendeztek az erdőben. Azt gondolná az ember, hogy a versenyzők hozzászoktak az ilyen körülményekhez. Az egyik kerékpáros eltévedt. Akkor esős, sáros idő is volt, úgyhogy több helyen a vállán kellett vinnie a bringát. Amikor megtaláltam, magába roskadva ült. Lelkileg teljesen padlóra került... – mesélte a természetvédelmi őr.

Dög-vég

A két nő sáros, vizes területen is járt. Igazi mocsár nincs Mártélyon, mint a filmekben. De mocsaras rét van, aminek nedvesebb a talaja. Oda is elvitt bennünket Albert András. A hely neve eléggé félelmetes, Dög-vég.

– Itt ér véget a turistaút. Aki eljut eddig, annak az a jutalma, hogy meglátja a 40 méternél is magasabb, gyönyörű, öreg fekete nyárfát. Ide általában csak a gyakorlott túrázók jutnak el. Látszik, hogy ezen a részen több helyen sár van. Itt már vége a holtágnak, de az esővíz itt gyűlik össze. Ha letérünk az ösvényről, ez még jobban látszik.

Ahol nem szeretnénk eltévedni

Albert András egy erdészeti úton vitt be minket az erdőbe. Félelmetes és szép látvány volt. Bármerre néztünk, mindenütt csak az erdő. Lelógó, megkérgesedett vadszőlőindák tették még vadregényesebbé a tájat. Ez egy olyan rész, ahol semmi pénzért nem lennénk eltévedt turisták. Szerencsére a természetvédelmi őr minden fűszálat ismert, így visszataláltunk az útra, majd az üdülőfaluba, a tanösvény végére.

[namelink name="Kulcsár Szabolcs"] mártélyi túravezető is megerősítette, a tanösvény teljesen biztonságos. Éppen egy gyerekcsoporttal ért vissza az üdülőfaluba. – Minden túra előtt elmondom a csoportoknak, hogy senki se térjen le az ösvényről. A probléma nem is velük, inkább az egyéni túrázókkal lehet, akik úgy döntenek, felfedezik a területet, és biztosak abban, ha letérnek egy úton, oda vissza is találnak. Egy-két kanyar után már összezavarodhat az ember. Pár éve egy fiatal kirándulócsapat is így járt. Nekik az volt a szerencséjük, hogy találkoztak egy vadásszal, aki segített nekik visszatérni – mesélte.