Idegenek is vennék befektetésnek a székkutasiak földjét

Nem minden pénzember földvásárlását nézik rossz szemmel a székkutasiak. [namelink name="Kovács Gábor"], a Bankár Holding Zrt. vezérigazgatója is vásárolt földeket Kakasszéken. A bankár 18 éves koráig ott nevelkedett. Nemrég megvásárolta és felújíttatta a nagyapja házát, ahol gyakran időzik. A lakcímkártyája is székkutasi címre szól. Földet vásárolt, és biotermesztésbe fogott. A kakasszékiekért alapítványt is hozott létre.

– Törvény is kimondja, hogy a földvásárlóknak bejegyzett földművelőknek, helyben lakóknak kell lenniük, és művelési kötelezettségeik is vannak – sorolta elöljáróban [namelink name="Rostás János"], a területi agrárgazdasági bizottság elnöke, székkutasi önkormányzati képviselő. – Mindezek ellenére akadnak, akik megpróbálják kijátszani ezeket a kritériumokat. Mi, itt Székkutason azt szeretnénk, ha a föld nem befektetés, hanem megélhetés lenne, méghozzá a helybelieknek.

Rostás János a közelmúltban megtartott falugyűlésen is arra kérte a lakosságot, hogy földeladáskor legyenek körültekintők, és inkább várjanak néhány hetet, amíg esetleg egy helyben élő, gazdálkodni akaró székkutasi hitelt vesz fel, és abból egyenlíti ki a végösszeget. Vannak, akik 1 hektáron is tudnak hasznot termelni, mások 400-500 hektáron is tönkremennek. Kertészeti növényekkel kis területen is jól lehet gazdálkodni. Rostás János elmondta, bár szigorú szűrőkön megy át egy-egy földeladás, mindig akadnak, akik szeretnék kijátszani a rendszert.

– Hallottunk mi már olyanról is, aki házat vett a faluban, csak hogy helyben lakónak tűnjön. Más stróman bevonásával próbálkozott. Gyakori, hogy ráígérnek az árra. Ám mi a garancia arra, hogy ezt az eladó egy messziről jött embertől ténylegesen meg is kapja? Rostás János hangsúlyozta, a jog és a falu érdeke nem mindig áll összhangban egymással. Van, hogy hiába lóg ki a lóláb földvásárláskor a helyiek értelmezésében, ezt a törvény másképp tekinti.

Székkutason 8-10 ezer hektár körüli termőföld van. Az eladások is gyakoriak. Hetente általában 1-2 új kifüggesztést látni a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján. 

– Általában kis területeket értékesítenek. Sokan kiöregszenek a földművelésből, és a gyerekeik nem gazdálkodnak. Többször találkozunk néhány holdas vagy 1-2 hektáros értékesítésekkel. A leggyakoribb, hogy az osztatlan közös tulajdonú földterületeiket adják el az emberek. Idegenek pályáztak már ilyen kicsi parcellákra is. Miért baj ez? Azért, mert ha a földszomszédaik is az eladás mellett döntenek, akkor nekik elővásárlási joguk lesz... – mondta Rostás.