2011.09.16. 21:22
Lovas család Vásárhelyen
Hódmezővásárhely - A 68 éves, vásárhelyi Ardai Imre 31 esztendeje tenyészt lovakat, a Nóniusz fajtát. Előző vejének, Bálint Lászlónak és unokájának, Lacikának is nevelt versenyzéshez lovakat, fogatai híresen díszesek, szépek, városszerte ismertek.
A vásárhelyi [namelink name="Ardai Imre"] gyermekként, az 50-es évek elején szeretett bele a lovakba: a szomszéd két lovát rendszeresen vitte a kútra itatni. Ezt követően hosszú, több évtizedes szünet következett. 1980-ban vásárolt az Aranyágon tanyát – istállóval –, és szerezte be első saját lovait, a mezőhegyesi Nóniusz fajtát. Két állattal kezdte, s az első szaporulatból egy csődört Mezőhegyes megvett fedezőménnek.
– Versenyeken is indultam, és sok szépségdíjat nyertem a fogataimmal, ehhez igényes lószerszám és hintó, jó formájú és tartású lovak, valamint tisztaság kellett – árulta el Ardai Imre. – Első vejem, [namelink name="Bálint László"] is az általam tenyésztett lovakat hajtva nyert például Csongrád megyei bajnokságot, én voltam a segédhajtója.
Bálint László kocsijai, lovai híresen szépek, dekoratívak.
Fotó: DM/DV
Kocsijai, lovai híresen szépek, dekoratívak, több városi rendezvényen is szerepelt velük, legutóbb a közelmúltban volt egy esküvő kelléke az Ardai-fogat. De ő szállította évekkel ezelőtt Vásárhelyen a Szent Korona másolatát, és az azt kísérő koronaőröket. Lómániájával nincs egyedül a családban. Krisztina lánya a díjlovaglást űzte versenyszerűen. – A lányom mostani férje, Sólyom István, bár lakatos a szakmája, nagyon lelkes, mindenben segít, és kezd beletanulni a lótartásba. Az unokám, [namelink name="ifj. Bálint László"] rendkívül tehetséges, és a pónik után jövőre, 18 évesen már az általam tenyésztett lovakkal kiállított fogatot hajthatja. Van érzéke ezekhez az állatokhoz, és bár nem tudom még, mi lesz a sorsa a lovaimnak, ha már nem bírom a munkát, neki szeretném átadni a stafétabotot.
Ardai Imre elmondta: nincs haszna a tenyésztésen, 2,5 hektáros földjén csakis az állatoknak terem lucerna és zab. Rengeteg munkát, törődést, odafigyelést igényelnek a lovak, amit megéreznek és viszonoznak. Mert olyanok, mint az emberek, csak beszélni nem tudnak. Bár az is igaz – vallotta be –, hogy egy-egy szem kockacukorral meg lehet őket bolondítani.
– Folyamatosan cserélem, adom-veszem a lovakat, éppen most váltam meg egytől, így már csak három van – mondta Ardai Imre. – Ez azért szükséges, mert az ember mindig a legjobbat, legszebbet keresi, mint a nőknél, de szinte lehetetlen megtalálni. Vagy nagyon hosszú idő, egy élet kell hozzá.
