Mezővári óvodaépítés: Faragóné örömmel adakozik

Jótékonysági néptánc gálaest

A vásárhelyi önkormányzat és a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ július 25-én 18 órakor jótékonysági néptánc gálaestet szervez – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Varga Anikó, a BFMK megbízott vezetője. Az est házigazdája a vásárhelyi Árendás Néptáncegyüttes. Az esten bolgár, belga, lett, örmény és román csoport is fellép majd. A műsorra 900 forintos belépőt válthatnak az érdeklődők, amit a mezővári óvoda építésére fordítanak. A kezdeményezéshez továbbra is lehet csatlakozni, személyesen a vásárhelyi polgármesteri hivatalban, vagy el lehet utalni az adományt a Fontana Credit 11500092-11088592-es számlaszámra.

A gyűjtést a vásárhelyi önkormányzat indította el. Volt, aki ezer forintot adott, de akadt, aki 10 millió forintot utalt.

Faragóné Szénási Emese vásárhelyi nyugdíjas pedagógus az akció meghirdetését követően rögtön jelezte, támogatja az óvodaépítést. A vásárhelyi Bethlen-iskola nyugalmazott igazgatója testvérével, Pappné Szénási Emőkével és 104 éves édesanyjukkal, Szénási Gyuláné Béla Máriával közösen, az erejükhöz mérten járulnak hozzá az építkezéshez.

– Ez olyan nemes ügy, ami napjainkban nagyon fontos. Külön öröm, hogy Vásárhely vette észre, és nem a mezőváriak kérték a segítséget. Én magam is úgy nőttem fel, hogy kötelesek vagyunk segíteni a rászorulókon. Mi örömmel és lehetőségeinkhez mérten adakozunk – mondta Faragóné, aki szerint szükséges, hogy segítsék a Magyarországtól elcsatolt, de magyarok lakta településeket.

Faragóné Szénási Emese a város segítőkészségéről is beszélt, ugyanis szerinte a vásárhelyiek végtelenül segítőkészek. Felemlegette a háború utáni éveket, amikor holland és német diákokat fogadtak, de a '89-es román rendszerváltás idején is összefogott Vásárhely, és az elsők között küldött adományokat Aradra. – Vásárhely népe nálam jelesre vizsgázott – mondta Faragóné Szénási Emese.

Faragóné Szénási Emese és családja örömmel nyújt kezet a mezőváriaknak. A szerző felvétele
– Mezővári egy kicsi település. Miért ne olyan feltételek mellett nőjenek fel az ott élő gyerekek, mint nálunk? – kérdezte a nyugdíjas pedagógus, aki bízik abban, hogy sikeres lesz a kezdeményezés. Elmondta, korábban járt már Kárpátalján, de olyan szegénységet még sehol nem látott, mint ott.