Ön tudja, hogy indult útjára az állattenyésztési napok?

 – A kiállítás ötlete 26 éves. Egyed Bélával, Újvári Tiborral és családjaikkal együtt szilvesztereztünk 1993-ban, és persze akkor is a szakmáról beszélgettünk. Szóba került, jó lenne rendezni egy olyan programot, amilyeneket Nyugat-Európában és Amerikában láttunk. Tanultunk, és amit átvettünk, azt a hazai viszonyokra alkalmaztuk – mondta Fekete Balázs, a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállítás- igazgatója, a rendező vásárhelyi Hód-Mezőgazda Zrt. állattenyésztési ágazatának vezetője.

Az első kiállítást 1994 őszén rendezték, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei tenyésztők részvételével, ezért lett a neve alföldi. Az állatokat egy focipályából kialakított részen mutatták be, az első csarnokot pedig a szomszédos krumpliföld helyén építették. 1996-ban döntötték el, hogy inkább tavasszal rendezik, hogy ne érjen össze az OMÉK-kel. A 6. alkalommal már országos jelentőségű eseményként hivatkoztak rá – idén pedig már az OMÉK társrendezvénye. 

– Az épületek, a kiállítási helyek, karámok, istállók, a résztvevők, az állatok és gépek száma folyamatosan bővült – folytatta Fekete Balázs. – Nem volt kiugró év, de mindig fejlesztettünk, legutóbb a Hód-Mezőgazda Zrt. központja költözött a kiállítási centrumba – mondta.

Állategészségügyi szempontból voltak nehezebb, kritikusabb évek – madárinfluenza, szarvasmarhák kéknyelvűsége –, amikor csak teljes fertőtlenítés után lehetett bejutni a területre. Viszont a tenyésztők, az árusok és a közönség is kitartott mellettük. Fekete szerint a tavalyi, a 25 éves jubileumi volt a csúcsév a kiállítók és a látogatók számát tekintve, utóbbiak mintegy 65 ezren voltak. Idén is sokan jöttek Vásárhelyre, összesen csaknem 520 kiállító.

Látványos lovasbemutató 2004-ből. Fotó: Tésik Attila

– A program pénzügyileg nem nyereséges, ez nem is elvárás a tulajdonosok részéről. Szakmai sikerélmény és presztízs, miként sikerül a rendezés, valamint az is, milyen díjakat nyernek a tenyésztők. Igaz, az elismerések miatt nem tudják drágábban adni például állataikat, gépeiket, értékesíteni a tejet, a vetőmagot. Ezt cégünk is tapasztalhatta – árulta el a kiállításigazgató.

Többen emlékeznek arra, hogy korábban koncertek is szerepeltek a kínálatban. Ezek pár éve elmaradtak. Ezt a kiállításigazgató azzal indokolta: az állatok egyre több helyet igényeltek, kiszorították a színpadot.

– A szakmai kultúrát is igyekeztünk terjeszteni, ezért rendeztünk Vajháton olasz szakemberek részvételével állatelőkészítő és -felvezető tanfolyamot, ha jól emlékszem, 1996-ban – közölte. – Elértük a korlátainkat: területileg már nem tudunk növekedni, ami meghatározza a résztvevők számát. De hagyományainkhoz hűen a következő 25 évben is igyekszünk mindig valami újat hozni, fejleszteni – mondta Fekete Balázs.

 Bizonyára sokan emlékeznek Bélára, az óriássertésre. 2013-ban is több ezren nézték meg, akkor a mérlegelésnél országos rekordot jelentő 530 kilót nyomott. És Béla ennél volt termetesebb is, mert súlya évente mintegy 40 kilóval gyarapodott. A 2006 januárjában született, 241 centiméter hosszú és 129 centi magas sertést 2014-ben 600 kilósan vágták le, mert súlya miatt már csak szenvedett volna.