Szúrópróbánál jóval alaposabb vizsgálat jön méhügyben

– A méhekben talált valamennyi méreganyagot a labor, a találomra kiválasztott táblákból való növénymintákban azonban nem – mondja Török Imre vásárhelyi méhész.

– Arra jutottak, hogy az a kevés méreg, amit a méhek összeszedtek, egy pocsolyából is a szervezetükbe juthatott, ahol ittak. Fölmerült, hogy talán én adtam nekik nem megfelelően tisztított műlépet. Bárhogy is, annyi méregtől, amennyi volt bennük, nem kellett volna elpusztulniuk. Most megvannak, úgy-ahogy.

A vásárhelyi méhészt azért kérdeztük, mert tavaly június 29-én nagyon sok méhe elpusztult. Bejelentést tett a hatóságnál, eljárás indult. Imre szóvá tette a vizsgálat metódusát: a körzeten belül harminc tábla is virágzott, de négyet mintáztak meg, csak napraforgót, kukoricát nem.

Török Imre a kaptárakkal. A méhekben találtak mérget, de annyitól nem kellett volna elpusztulniuk. Fotó: Bakos András

A nagy méhpusztulás országos jelenség volt. Oka egyértelműen nem derült ki, több tényező együttes hatását valószínűsítették, növényvédő szerekét, amelyek árthatnak a beporzó rovaroknak. A Nébih azonban új vizsgálatot indított (2019. április 18.: Bírságra számíthat, aki nem nyilatkozik), az érintett méhészetek 3 kilométeres körzetén belül minden földterület növényvédelmi kezeléseiről adatokat gyűjtenek. A termelők meg is lepődtek.

– Ez nem a gazdák ellen irányul, közös érdek, hogy a növényvédelmi gyakorlat ellenőrzése részletesebb legyen – mondta lapunknak Lászlóffy Zsolt, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Csongrád megyei szaktanácsadója.

– Erre a területre az Agrárminisztérium jobban fog figyelni. Azt, hogy mégis kiderüljön, mi történt tavaly, szerintem már elengedhetjük, nemigen tudunk meg többet. Kíváncsian várjuk, mi lesz idén, a napraforgó-virágzáskor. Ami az akácot illeti, a márciusi fagyok részben károsították a Csongrád megyei akácosokat: aki akácmézet szeretne, annak most tanácsos máshová mennie a méhekkel.