Délmagyar logó

2019. 02. 21. csütörtök - Eleonóra 0°C | 12°C Még több cikk.

A kultúra ünnepe Hódmezővásárhelyen

Péntek este a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban, ahol összművészeti gálaműsorral mutatkozott be a vásárhelyieknek a Tornyai János Kulturális Városnegyed. Összeállításunkban a város kulturális életében meghatározó szerepet játszó művészeket kérdeztünk.

Nagy Attila vásárhelyi szobrászművész:
– Örvendetes, hogy a város ekkora energiát áldoz a kultúrára. A kulturális városnegyed óriási lehetőség a településnek. Nagy esélye van a városnak arra, hogy a képzőművészet, a népművészet hagyományait ápolja. Nagyon megérdemli már Vásárhely, hogy a fejlesztésekkel végre kiteljesedjen a 21. század polgári értékei felé, ezek viszik előre a települést. Nem beszélve arról, hogy a mai cyberkultúrában, amikor a fiatalok a számítógép előtt „ragadnak", legyen hová kimozdulniuk; már van. A Tornyai-múzeum új szárnya pedig – bár hazabeszélek – a képzőművészet szempontjából nagyon jelentős fejlesztés.

Hegedűsné Dékány MagdolnaPro Urbe-díjas kulturális szaktanácsadó:
– A többi mezővároshoz viszonyítva a vásárhelyi kulturális élet fejlesztése kiemelkedő, nem hasonlítható össze semmivel. 35 évig vettem ki részem a település kulturális életéből, ilyen jelentős beruházásra még nem volt példa Vásárhelyen. Az új városnegyed az identitástudatot, a városhoz való tartozás érzését erősíti a helybeliekben, a turisták pedig ezen keresztül ismerhetnek meg bennünket.A művelődési központ megújítása, bővítése kielégíti a mai kor igényeit. Mindez óriási lökést ad a város közművelődésének. Kardinális dolog pont akkor áldozni a kultúrára, amikor a világban máshol a legkevesebb jut erre.

Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész, karmester:
– Le a kalappal azelőtt, ha van elképzelés és terv ebben a nehéz gazdasági helyzetben is. Pláne, ha a kultúra vonalán terveznek. Az ember életében nagyon fontos a test tápláléka, az anyagi javak, a fedél a fejünk felett, de legalább ennyire fontos, hogy a léleknek is legyen tápláléka. Az emberek azt hiszik, hogy luxuscikk a kultúra, pedig a kultúra élvezete maradandó, a lélek boldogsága. Az anyagi dolgoknak vannak határai, a szelleminek nincs. Anna Pavlova, minden idők egyik legnagyobb balerinája egyik előadáát követően, miután a közönség elképesztően ünnepelte, a szobájába visszatérve megkérdezte a tizenéves, paraszti sorból származó öltöztetőjét, hogy szerinte mi a sikerének a titka. A fiatal lány azt felelte: amikor a művésznő táncol, az emberek elfelejtik minden szomorúságukat. A balettművész későbbi visszaemlékezéseiben elárulta: ettől a mondattól megváltozott az élete, mert megértette, miért van a világon. A kultúra a művészet ez is: szabadulás az emberi élet fájdalmától.

Makláry László, a Budapesti Operettszínház fő-zeneigazgatója, a gála karmestere:
– Elfogult vagyok Vásárhellyel szemben, mert Fodor József helyi festőművész a barátom volt. Sokat jártam a városba az Őszi Tárlatokra. Lázár János korábbi polgármester urat személyesen ismerem. Ha egy város, mint Vásárhely, több milliárd forintot költ kulturális fejlesztésre, a művelődésre, akkor az a kultúrából élőknek többet jelent, mert számukra a legnagyobb ajándék, hogy a nézők katartikus élménnyel gazdagodnak. Vásárhely minden olimpiai aranyérmet megérdemel ezért. A városban igény volt, van és lesz is a kultúrára, ez pedig önmagáért beszél.

Mohácsi Szilvia szerkesztő-műsorvezető, a gála háziasszonya:
– Mostanában kevesebbszer, havonta tudok hazalátogatni szülővárosomba, de így még szembetűnőbb a fejlődés . Manapság ritka, hogy ennyi pénzt áldoznak a kultúrára, de én ennek nagyon örülök és biztos vagyok abban, hogy hosszú távon megtérül a kultúrára szánt befektetés. Öröm, hogy a Bessenyei Művelődési Központ gálaestjének háziasszonya lehettem, hiszen a régi intézményben álltam életemben először színpadon. Visszatértem oda, ahonnan elindultam. Az Őszi Tárlatok rendszeres látogatója vagyok, a Tornyai-múzeumban a kedvenc képem A bús magyar sors című alkotás, amely szomorkás, ugyanakkor nagyon reménykeltő.

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, a Tornyai-múzeum Csernus-tárlatának megnyitója:
– A vásárhelyi hatalmas kulturális beruházás különösen nagy jelentőségű a mai gazdasági helyzetben. Remek érvényesülési lehetőség az akadémia számára is. Szeretnénk nem kitelepülni, hanem odatelepülni a méltó helyekre. A kerámia, a festészet hagyományai évszázados múltra tekintenek vissza Vásárhelyen. A beruházás a helyi, lokális művészetnek is fejlődést jelent, aki teret ad erre, húzza ki magát. Kíváncsi vagyok, hogy a város „milyen kalapot tett fel" a kulturális életére. Több évtizede visszajárok Vásárhelyre, tárlatok, művészeti események kapcsán – jól ismerem a várost. Ugyanakkor az akadémia összművészeti, nem lehetek elfogult. A Kossuth-díjat belsőépítészetért kaptam, ezért különösen kíváncsi vagyok arra, milyen otthona lehet a művészeteknek a fejlesztés.

Szabó Klára Petra vásárhelyi festőművész és férje, Szvet Tamásképzőművész:
– Fiatal vásárhelyi művészként természetesen nagyon örülünk a kulturális fejlesztéseknek.  Nyilvánvalóan új lehetőségek nyílnak meg így a fiatalabb generáció előtt is, hiszen a  Tornyai János Kulturális Városnegyed átadásával Vásárhely még inkább a kulturális élet középpontjába kerül. Megtiszteltetés vásárhelyi művésznek lenni, nemcsak a város folyamatos támogatása miatt, amely lehetővé teszi számunkra a gondtalan alkotómunkát, de a hálás közönség miatt is, akiknek mindig öröm megmutatni az alkotásainkat.  A kollektív műterem eddig is nagyszerű lehetőséget biztosított számunkra a munkánkban és az idősebb művészgenerációval való kapcsolatteremtésben. Izgatottan várjuk az új programokat, és szeretnénk mihamarabb felmérni az új kiállítótereket, hiszen feladatunknak érezzünk, hogy még izgalmasabbá tegyük az alkotásainkkal azokat.

Nagy Nándor restaurátor, keramikus:
– Személyesen is nagy szerepet játszik életemben a Tornyai János Kulturális Városnegyed születése. Rendkívüli lehetőség, hogy a múzeumnál kiállítják két szobromat, illetve a két új épület homlokzatának felületkezelésében is fontos feladat hárult rám. Utóbbival próbáltuk megidézni a környéken talált leleteket, a neolitkori házak burkolatát. A tervezésbe, valamint a restaurátor-műhely berendezéseinek elhelyezése kapcsán bevont az épület megalkotásába a tervező Vesmás Péter és Nagy Imre igazgató. A kulturális városnegyed elemei nagy hatással lehetnek a város életére. Azok, akik eddig egy érdekes kiállítás, előadás kedvéért elutaztak Budapestre, Szegedre vagy Debrecenbe, most itt, helyben maradhatnak, mert hasonló színvonalúakat láthatnak Vásárhelyen. Sőt abban bízom, megfordul a „közlekedési irány", és más településekről jönnek hozzánk kultúráért, kiállításért, érdekesebb előadásért.

Jordán TamásKossuth-díjas színművész, az összművészeti gálaműsor rendezője és egyik műsorvezetője:
– Nagyon komoly beruházásból újult meg Hódmezővásárhelyen a belváros. Példaértékű, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben is preferálja a város a kultúrát, intézményeit, és áldoz rá. Örülök, hogy színvonalas gálaműsort készíthettünk, amely a névadó Bessenyei Ferencre emlékezett, és azt is felvillantotta, a megújult művelődési központ sok műfaj bemutatására alkalmas, ezért szerepelt a műsoron könnyű- és komolyzene, dzsessz, balett és néptánc, a klasszikus színházi produkciók mellett. Szombathelyi színházigazgatóként annak is örülök, hogy lehetőségünk nyílik darabokat, előadásokat Vásárhelyre hozni. Már tárgyalunk erről. Nagy örömmel, tele kíváncsisággal jöttünk most is Vásárhelyre. Nem ez az első Bessenyei-gála, amelyet rendezek, 2004-ben a Nemzeti Színház igazgatójaként ünnepi műsorral köszöntöttük Bessenyei Ferencet és az ugyanazon a napon – február 10-én – született Komlós Jucit. A 170 évesek címet viselő akkori előadáson szülővárosa nevében fiatal polgármesterként Lázár János köszöntötte a színészt.

Návay Sándor vásárhelyi szobrászművész:
– A városnak óriási fejlődés, nekünk, művészeknek pedig nagy lehetőség, ugyanis ígéret van rá, hogy a közeljövőben köztéri alkotásokat helyeznek el a belvárosban. Folyamatosan figyelemmel kísértem a munkálatokat, személy szerint pedig úgy kötődöm a beruházáshoz, hogy én helyeztem el új helyére Tornyai János szobrát. A Tornyai János Kulturális Városnegyed óriási lépés, erősödik a kultúra, és ehhez hasonló centrum legközelebb talán Debrecenben található. Abban bízom, ez a szép, megújult környezet a jót hozza ki az emberekből, vigyáznak rá, és a jövőben még tovább fejlesztik.

Hegedűs Endre Vásárhelyről elszármazott Liszt-díjas zongoraművész:
– Napjainkban a giga-, mega- és hiperprodukciók terjedtek el, azok világát éljük, így elvész a személyesség, az intimitás, amely az igazi kulturális élményt adja. Örülök, hogy szülővárosom szembe megy a rossz globális tendenciával és az utóbbi utat választja. A megújult kulturális intézmények, az Alföldi Galéria, a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ, a Tornyai János Múzeum, a templomok, és a sétálóutca is jól illeszkedik ebbe a tudatos és értékes törekvésbe. Sokszor szerepeltem, felléptem Vásárhelyen, a mostani sétálóutca egyik bérházának lakója voltam, és a jövőben is szeretnék részese lenni a város kulturális életének – hívjanak, jövök!

Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművész:
– Pályám elején egy tévéfilmet forgattam együtt Bessenyei Ferenccel, ő komolyabb, én szerényebb szerepet játszottam a moziban. A filmekben a kamera közelsége miatt általában visszafogottabb alakítást várnak a színészektől, Bessenyei azonban olyan erőteljes, markáns, impulzív volt, az erő szinte sugárzott belőle, mint a színpadon – és mégsem volt, ahogy mondani szokták, „sok" a jelenléte. Szomorú vagyok, hogy színpadon nem hozott bennünket össze a sors. Vásárhelyen eddig még nem játszottam, a kulturális városnegyed szép, és biztosan megtelik tartalommal és az azt élvező vásárhelyiekkel.

B. Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc özvegye:
– Remélem, a megújult kulturális intézmények és a sétálóutca hamar bekapcsolódnak a vérkeringésbe, és a város részévé válnak. Vásárhely büszke lehet Bessenyei Ferencre, mint ahogyan ő is az volt szülővárosára, és azzal, hogy a megújult, kibővült művelődési központot róla nevezték el, újra egymásra találtak a várossal.  A mondatai, a gondolatai – amelyeket az előcsarnokban rendezett kiállításon is idéznek – egyre aktuálisabbak. A színháznak, a színpadnak példát kell mutatnia, az ott szereplő embereknek szépnek és jónak kell lenniük. A művészet nem válhat közönségessé, gagyivá, hiszen nem önmagáért való: nevelnie, tanítania kell, és az ország javát szolgálnia minden önös, egyéni érdeken felülemelkedve. Értéket kell teremtenie és értéket kell közvetítenie, megalkuvás és kompromisszumok nélkül. Ezt üzeni Bessenyei Ferenc művészete a fiataloknak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gálaesttel nyitott a Bessenyei Művelődési Központ

Összművészeti gálaműsorral nyitotta meg kapuit péntek este a felújított, kibővített Bessenyei Művelődési Központ Vásárhelyen. (galéria) Tovább olvasom