Délmagyar logó

2019. 04. 21. vasárnap - Konrád Még több cikk.

Dögkút híján még több állat kerülne az árkokba

Dögkút híján még több állat kerülne az árkokba
Olvasónk arra hívta fel lapunk figyelmét arra, hogy áldatlan állapotok uralkodnak a mindszenti dögkúton. Bennünket a térdre rogyasztott ló látványa sokkolt leginkább. A helyi városgazda cég naponta szembesül azzal, hogy nyitvatartási időn túl a kerítésen kívül dobják le a gazdák az állatokat. A nagy testűekből legtöbbször kivágják a jelölést, hogy ne lehessen tudni, kié volt.
Olvasónk jelzése alapján mentünk ki a mindszenti dögkútra. Azt mondta, a környék bűzlik, ha jön a jó idő, ez csak fokozódik, és legyek lepik a tetemeket. Megnéztük, mi a helyzet.

A város határától nagyjából két kilométerre található az állatihulla-lerakóhely. Ottjártunkkor éppen nyitva volt. A telep dolgozója a hétvégi illegális lerakás nyomait takarította el, és klórmésszel szórta be a tetemeket. Megrázó volt az elhullott juhok, disznók, kutyák, macskák, szarvasmarhafej látványa a betonplaccon, de végtére is ez egy lerakóhely. A térdre rogyasztott lótetem látványa azonban egyenesen sokkoló volt.

- A dögkút hétköznaponként 7 és 10 óra között tart nyitva. Elméletileg akkor lehetne leadni az állattetemeket - tudtuk meg Hajdú Lászlótól, a Mindszenti Városgazda Kft. igazgatójától. A mindszenti lakosoknak nem kell fizetni az állatok elhelyezésért. A más településekről érkezőknek sem kerülne sokba, de nem tudják ellenőrizni, hogy ki a mindszenti és ki nem. Az állattartó vállalkozókkal szerződésük van, nekik is fizetni kell az elhelyezés költségét.

- Óriási gond, hogy sokan hordják oda az elpusztult jószágokat a nyitvatartási időn kívül is. Sokszor megy ki reggel a munkatársunk arra, hogy már megint a kerítés tövében pakolták le a tetemeket. A dögkútra kerülő nagy testű állatok jelölését egyébként legtöbbször kivágják a gazdák, így azt sem tudjuk, kik hozták oda - tette hozzá. Mi is láttuk, hogy a kapu mellett a kerítés le van taposva. Valószínűleg ott is bejárkálnak a gazdák, ezért a dróthálót folyamatosan javítgatni kell.
 

A közösségi oldalon híre ment, hogy legutóbb noemberben szállíttatták el a dögkúton összegyűlt állatokat. Ezt Hajdú László cáfolta. Azt mondta, akkor vitetik el az ATEV-vel, ha összegyűlt egy járműnyi állat.

- Tavaly 33,8 tonnányi állattetemet vitettünk el, ami bődületesen nagy szám. Csak az elszállítás 4 millió forintba került. Ha ehhez hozzászámítjuk a dolgozók munkabérét, illetve az egyéb felmerülő költségeket, akkor éves szinten több mint 7 millió forint a dögkút üzemeltetése. Ez nagyságrendileg annyi, mint amennyit a zöldterület karbantartására fordítunk.

Amiért szükséges a dögkút, az az, hogy ha nem lenne, akkor még többen vinnék az erdőszélre, a Miási útra, a szegvári úti árkokba az elpusztult jószágokat. Ez még így is előfordul. A tavaszi szemétszedéskor is sok, zsákban kidobott állathullára bukkantak az önkéntesek.

A településen többen tudni vélik, hogy vannak, akik húsért járnak a dögkútra. A kerítésen kívülről mi is láttuk, hogy volt olyan disznó, amelyiknek hiányzott az egyik sonkája, vagy egy másiknak a hátából egy oldalnyi szalonnát vágtak ki. Ezt Hajdú László is megerősítette.

- Előfordul. Láttunk már nemegyszer olyan embert, aki ott bóklászott a telep körül. De legtöbbször akkor mennek, amikor nincs ott senki. Csak a nyomokból látjuk, hogy vittek húst.

Hajdú László azt mondta, az áram nélküli telepen nehéz lenne kamerát működtetni, a felvétel kezelése is szigorú szabályhoz kötött. A legjobb megoldás a 24 órás telepfelügyelet lenne, de az még nagyobb terhet jelentene a városnak.

A dögkútról egyébként hétfőn, néhány órával később, mint ahogy ott voltunk, elszállították az állatokat - tudtuk meg az igazgatótól.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Városi keresztút Vásárhelyen

A késő délutáni órákban tartották szerdán Vásárhelyen a Városi keresztút elnevezésű rendezvényt. A… Tovább olvasom