Délmagyar logó

2019. 03. 22. péntek - Beáta, Izolda 1°C | 17°C Még több cikk.

Női sorsok a szocializmusban - Slachta Margit, az első magyar parlamenti képviselőnő Radnóti feleségét is bújtatta

A kommunista hatalom az 1947-ben bevezetett hároméves tervet kritizáló és az emberi jogok védelmére mondott beszéde miatt kizárta a parlamentből és mentelmi jogától is megfosztotta. A vészkorszakban bújtatta Gyarmati Fannit és Heltai Jenőt is.

Az első magyar parlamenti képviselőnő, a 135 éve született Slachta Margit életútját mutatta be Nagy Gyöngyi, a hódmezővásárhelyi Emlékpont történésze a közgyűjtemény Női sorsok a szocializmusban című sorozatának keddi előadásán.

A lengyel nemesi családból származó Margit, mikor családja az Egyesült Államokba emigrált, itthon maradt, hogy életét a szociális munkának szentelje. Alapító tagja és alelnöke volt a női egyenjogúság mellett is síkra szálló, 1908-ban megalakult Szociális Missziótársulatnak, és ő szerkesztette a társulat Keresztény Nő, majd Magyar Nő címen megjelenő értesítőjét is. Az első parlamenti magyar képviselőnőről nőnapi válogatásunkban is írtunk, ahol olyan nőket mutattunk be, akiknek sokat köszönhetünk.
 

Slachta Margit. Fotó forrása: magyarkurir.hu
Slachta Margit. Fotó forrása: magyarkurir.hu

A mindössze harminchat éves Slachta Margit az 1920-as nemzetgyűlési választások pótválasztási fordulójában, öt férfi jelöltet maga mögé utasítva, a szavazatok több mint ötven százalékát megszerezve jutott mandátumhoz. Kétéves parlamenti tevékenysége során kiállt a nők társadalmi és szociális helyzetének javításáért és kezdeményezésére valósult meg az iskolaorvosi hálózat elődjének tekinthető iskolanővéri szolgálat. 1923-ban kivált a Szociális Missziótársulatból és megalapította a Szociális Testvérek Társaságát, amelynek több évtizeden át főnökasszonya volt.

A második világháború idején a társaság rendházaiba a megszállt Lengyelországból érkezett menekülteket fogadtak be, majd később a deportálás elől nyújtottak menedéket zsidó polgároknak, köztük Radnóti Miklós feleségének és a költő Heltai Jenőnek.

A háborút követő években Slachta Margit ismét a parlamentben politizált, a Polgári Demokrata Párt és a Keresztény Női Tábor képviselőjeként szót emelt a német kitelepítés, a magyar-csehszlovák lakosságcsere, az egyházi iskolák államosítása és a hitoktatás fakultatívvá tétele ellen. A kommunista hatalom az 1947-ben bevezetett hároméves tervet kritizáló és az emberi jogok védelmére mondott beszéde miatt kizárta a parlamentből és mentelmi jogától is megfosztotta.

A 135 éve született Slachta Margit életútját mutatta be Nagy Gyöngyi, a hódmezővásárhelyi Emlékpont történésze
A 135 éve született Slachta Margit életútját mutatta be Nagy Gyöngyi, a hódmezővásárhelyi Emlékpont történésze

Slachta Margit, miután úgy látta, hogy az általa képviselt keresztény értékek érvényesítésére Magyarországon már nem többé nem lesz lehetősége, 1949-ben elhagyta az országot és élete hátralévő részét a Szociális Testvérek Társasága által alapított rendházai életének szervezésével töltötte - Kanadában, Kaliforniában és Kubában. 1974-ben 90 évesen hunyt el Buffalóban.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jutalmat ígért Márki-Zay az őzek ,,eltakarítóinak"

Jutalmat ígért Márki-Zay az őzek ,,eltakarítóinak
Jutalmat ajánlott fel Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere annak, aki elviszi az őzeket a… Tovább olvasom