Délmagyar logó

2019. 05. 23. csütörtök - Dezső Még több cikk.

Vásárhely térségében jól érzik magukat a hódok

Hódok nyomában jártunk Vásárhely környékén Albert András természetvédelmi őrkerület-vezetővel. ,,Nagy egereket" ugyan nem láttunk, de a rágásnyomaikra rábukkantunk az Alsó-Tisza-völgyben.
Hódmezővásárhely nevében a „Hód" a legújabb kutatások szerint Hód falu és Hód mezeje árpádkori birtokosáról kapta a nevét, nem pedig a tóról, a rágcsálóról, vagy éppenséggel a holdról. Ha a hódoknak semmi közük sincs Hódmezővásárhely nevéhez, az itt élők közül sokan mégis „névadó" állatként tekintenek a hódokra, és szeretettel figyelik a sorsukat.

– Hódmezővásárhely környékén, a Tisza hullámterében élnek hódok. Ez részben a visszatelepítésnek köszönhető, részben pedig annak, hogy az élőhely megfelel ezeknek a rágcsálóknak – mondta Albert András, a Kiskunsági Nemzeti Park Mártélyi Tájvédelmi Körzetének természetvédelmi őrkerület-vezetője.

A hódok a XIX. században kipusztultak Magyarországról. Értékes prémjük miatt előszeretettel vadásztak rájuk. Emellett az életterük is szűkült a folyószabályozások, lecsapolások miatt. Az ezredforduló környékén azonban több helyen sikerült visszatelepíteni a hódokat. A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet 2006-ban a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben 8 eurázsiai hódot engedett szabadon. A rágcsálók rövid időn belül elköltöztek a Körtvélyesi-holtágból. Egy család viszont nem messzire, a Kenyereéri-csatornánál telepedett le.
Albert András mutatta, itt hódok jártak. Erről a rágásnyom árulkodik. Fotó: Kovács Erika
Albert András mutatta, itt hódok jártak. Erről a rágásnyom árulkodik. Fotó: Kovács Erika
A telepítés óta bő egy évtized telt el. A szabadon engedett állatok szaporulata pedig meghódította az egész Alsó-Tisza-völgyet. Albert András kiemelte, a Kárpát-medencéből kipusztult emlős sikeres visszatelepítése a természetvédelem sikertörténete.

– Az már másik kérdés, hogy ez a siker előbb-utóbb lehet, hogy problémákat szül. Például Észak-Magyarországon vagy a Szigetközben a kis területű magánerdők közel vannak a vizes élőhelyekhez. Ott problémát okoz a hódok jelenléte. Kárt okoznak az erdőtulajdonosoknak. A hód, mondhatjuk úgy is, hogy egy nagyra nőtt egér, növényevő állat. Úgy szerez táplálékot, hogy kidönti a fákat, és a felső hajtásait lerágja, aminek nem örülnek az erdőtulajdonosok. Nálunk jelenleg még nincs ilyen probléma. Itt a víz színétől néhány centire már van olyan zöld növényzet, amit az állat elér, így nincs szükségük a nagyobb fák kidöntésére. Most például árad a Tisza. Egy hét alatt több mint 2 métert emelkedett a vízszint. Azokat a lombkoronákat, amelyeket korábban nem értek el, most a vízből lakmározhatják.

A természetvédelmi őrkerület-vezető elmondta, bár az Alsó-Tisza-völgyben nagyon ritkán döntenek ki nagy fákat a hódok, de kisebbeket igen. Egy hüvelykujjnyi ágat akár egy metszéssel is elrágnak. Ha figyelmesen keresgél az ember, ezeket a nyomokat megtalálja.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tapintható szobrok a különleges kiállításon

Tapintható szobrok a különleges kiállításon
Nem mindennapi kiállításon vehettek részt a hétvégén a vásárhelyiek. Látássérült tárlatvezetők segítségével, bekötött szemmel, elsőként tapintással ismerkedtek a műalkotásokkal. Tovább olvasom