Délmagyar logó

2019. 03. 24. vasárnap - Gábor, Karina 4°C | 21°C Még több cikk.

Rendkívüli forróság jöhet a spanyol nagyvárosokban

Az elmúlt harminc évben a spanyol nagyvárosok átlaghőmérséklete egy Celsius-fokkal növekedet.
Az elmúlt harminc évben a spanyol nagyvárosok átlaghőmérséklete egy Celsius-fokkal növekedett, de például Madrid vagy Barcelona esetében ennél még nagyobb, mintegy két Celsius-fokos emelkedést mutattak a mérések - állapította meg a spanyol fenntarthatósági megfigyelőközpont nevű kutatóintézet idei jelentésében. Vizsgálata 52 spanyol nagyváros meteorológiai állomásainak adatait vette alapul, amelyek közül csak egyetlen helyen, a középnyugati Salamancában mértek 0,9 Celsius fokos átlaghőmérséklet-csökkenést ebben az időszakban.

A kutatók az egyes városok legrégebbi mérési adatait is előkeresték, amelyek az eltérő dátumok miatt az általános összehasonlítást nem tették lehetővé, viszont kiderült belőlük, hogy a spanyol fővárosban 1900 óta 2,4 Celsius-fokkal nőt az átlaghőmérséklet, míg a tőle 200 kilométerre délre található Ciudad Reálban átlagosan 3,75 Celsius-fokkal lett melegebb 1976 óta. A jelentés megállapította azt is, hogy a 2014-2018-as időszakban Spanyolország átlaghőmérséklete 15,9 Celsius-fok volt, ami magasabb a globális átlagnál.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) adatai szerint a múlt évben az átlaghőmérséklet a Földön 14,69 Celsius-fok volt. Ahira Sánchez-Lugo a hivatal kutatója az El País című lapnak nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy utóbbi 1965-ben még 13,82 Celsius-fok volt. A szakember a városi klímaváltozás korszakáról beszélt, mivel ez a fajta térszerkezet nagyobb napsugárzást fog fel, ellenben fékezi a szelet, amely felfrissíthetné a környezetet. A helyzeten tovább ront a környezetszennyezés és a város saját hőtermelése is.

Yolanda Luna, a spanyol meteorológiai szolgálat (AEMET) kutatója szerint az elmúlt 40-50 évben jelentősen megnövő városok a hőszigethatástól szenvednek, mivel a területeket aszfalttal borították, megteltek épületekkel, gépjárművekkel, fűtő- és hűtőberendezésekkel. A hőszigethatást éghajlati kockázati tényezőnek tartja Javier Martín Vide, a barcelonai egyetem természetföldrajz professzora, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a lakosok száma a döntő tényező a jelenség intenzitásában.

Vide szerint a városi hőmérsékleti többletnek a legkülönfélébb következményei vannak: meteorológiai szempontból csökkent a fagy és a havas napok száma a városokban, gazdasági szempontból a hőszigetek télen energiát spórolnak, nyáron viszont energiát pazarolnak. Ez az általánosságban kellemes hőmérséklet magyarázza azt is, hogy miként élhetnek meg a spanyol városi közparkokban egzotikus trópusi állat- és növényfajok - tette hozzá. Elmondta, hogy az emberi szervezetre a hirtelen hőhullámoknak van jelentős hatással. Ilyenkor növekszik a halandóság és a megbetegedések száma, és mindennek leginkább a gyengébbek, idősek vagy krónikus betegek vannak kitéve.

Fernando Prieto, a fenntarthatósági megfigyelőközpont munkatársa úgy vélte: a városok nem teszik meg a szükséges intézkedéseket arra, hogy alkalmazkodjanak a hőmérséklet-növekedéshez. Megoldásként említette a zöld területek növelését, akár a városok körüli úgynevezett zöld gyűrű kialakításával, vagy növényekkel borított épülethomlokzatokkal, valamint több és nagyobb városi vízfelület kialakítását.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Cudar idő járt 1848-ban a márciusi ifjakra - nekünk ma nagyobb szerencsénk lesz

Cudar idő járt 1848-ban a márciusi ifjakra - nekünk ma nagyobb szerencsénk lesz
Most megtudhatja, milyen idő volt a forradalom kitörésének napján - és milyen idő lesz az… Tovább olvasom