Távolodik a szép kor

Tudathasadásos állapot aktív dolgozóként a szépkorúságra gondolni. Mert örvendetes, hogy Magyarországon növekszik az átlagéletkor és nő a szépkorúak tábora. Az viszont sajnálatos, hogy egyre olvad a nyugdíjjárulékot fizető aktív keresőké. Ez is oka annak, hogy a korábbi 55-ről 62-re növelték a nyugdíjkorhatárt. Ezt tudomásul lehet venni, de a rendszer folytonos korrigálása miatt félő: más öregedő társadalmakhoz hasonlatosan nálunk is 65, vagy akár 67 évre tolhatják a szép kor kezdetét.

Humánus megoldásnak tartottam, mikor a nyugdíj előtt állót nem lapátra tették, hanem előrehozott nyugdíjba küldték. Azt meg a korábbi években elszenvedett hátrányokért járó kárpótlásnak minősítettem, hogy e lehetőséggel a nyugdíjhoz közelítők közül azok is éltek, akiket nem fenyegetett az elbocsátás réme, sőt: nyugdíjasként beosztásukban maradva megkaphatták korábbi munkabérüket. E kiskapun azonban olyan sokan özönöltek a nyugdíjasok táborába, hogy járulékfizetői énem jogosnak érzi a szigorúbb ellenőrzést. A szép öregkor megélésében reménykedőként viszont sajnálom, hogy e kapu 2014 után bezárul azok előtt, akik kis lépésekkel távoznának a munka világából.

Korosodó barátnémmal is együtt örülök, mikor meséli: „sikerült lerokkantosíttatnom magam". Nem mondom, de tudom: a nyugdíjazásukat kezdeményezők háromnegyede rokkantaknak járó ellátást igényel, csak negyedük kéri a 62 éven túliak öregségi nyugdíját. Azt is megértem, hogy lelkesedik: szomszédasszonyunkhoz hasonlóan hamarosan ő is „rehabilitálja magát", vagyis munkát vállal, s talán többet is keres, mint eddig, miközben a nyugdíjat is fölveszi. Jó, hogy ő „jól jár", de sajnálatos, hogy ügyeskedésre kényszerülve ő is kivonja magát azok közül, akik nyugdíjjárulékot fizetve fenntartják a rendszert.

Az ellentmondások sora még hosszan folytatható. Elég csak az azonos munkakörből más-más évben visszavonulók ellátási összege közti szakadékra utalni. Vagy arra, hogy az átlagnyugdíjból mennyire átlag alatti életet élhet a szépkorú. A nyugdíjrendszer toldozása-foldozása nem tünteti el az ellentmondásokat, csak új igazságtalanságokat szül. Köztük a legszomorúbb a kitűzött cél: 2014-re elérni, hogy minél többen minél hosszabb ideig dolgozzanak, s 62. születésnapjuk előtt ne is álmodjanak a szépkor örömeiről.