Politikamentesen

Négynapos ünnep van mögöttünk – ha úgy tetszik, négynapos hétvége. Már csütörtökön elkezdődött – mi több, szerdán, munkaidő után. Megteltek az országutak – ki autóba, ki vonatra, ki buszra szállt, és irány az ország túlfele. Irány a Balaton, a hegyek – aki pedig, mondjuk, észak-északnyugaton látta meg a napvilágot, annak számára irány: Szeged. S aki itthon maradt, nem szűkölködött programokban az sem. Az Utazó Csodák Palotájában látogatók ezrei ismertek rá a hét végén gyerekkori játékaikra, s mikor a gyermekeik érthető és világos magyarázatot vártak volna tőlük, miért működik, ami működik, ráébredtek: egykori fizikatanáruk egészen konkrétan erre a pillanatra gondolt, midőn azt mondta nekik anno, a tábla előtt: „Eljön majd fiam az idő, amikor rádöbbensz, milyen jó is lett volna, ha normálisan tanulsz fizikát." – Volt, aki vásárban alkudott mangalicára, volt, aki árvízi emléknapon fogyasztott füstölt szalonnás-marhahúsos babgulyást. A Szegedi Vadaspark fönnállása óta nem fogadott annyi látogatót, mint az elmúlt napokban, s rekordot döntött a füvészkert is. Nem beszélve arról: négynapos ünnepre hallal telis-tele telepített szegedi horgászvizek partján már hajnali háromkor ott kellett lenni, hogy helyhez juthasson az ember...

Eszembe jut az egykori anekdota, még a rendszerváltás előttről: a félig kitárt garázskapu egyik – a csukott – ajtószárnyán egyszer csak a falfirka tűnt föl: NEP. „Hát ezzel meg mit akarnak mondani, hogy jön ide a novaja ekonomicseszkaja polityika közkeletű rövidítése?" – tűnődött az arra járó, hökkenten. Aztán becsukták a garázskapu másik szárnya, és láthatóvá vált a firka másik fele is: OLITIZÁLJ! Összeolvasva tehát: „ne politizálj".

Igen, politizálni annak idején merőben ellenjavallt volt – ma nem az, ma mindenki azt tesz, amit jónak lát, ha politizálni akar, politizálhat napestig is akár. De nem akar – mutatta meg világosan az elmúlt négy nap. Ki-ki jól akarta érezni magát, s jól is érezte, úgy töltve ezt az egybefüggő, négy napot – csodálatos adománya a naptárnak –, ahogy eltervezte. És erre még – kivételesen – az időjárás is áldását adta, égkék-napragyogó, barkát-virágot bontó volt ez az ünnepi négy nap – minden együtt volt, hogy igazi, civil március tizenötödikénk legyen.

Most már jöhet – akár a rossz idő is! Várja már a csapadékot a határ! Kipihentük magunkat – politikamentesen –, s az eső csak használ.