2008.06.22. 21:01
Kultúréj
"Remek ötlet? Én azt mondom, annál is több. Kultúrával csalogatni a nagyérdeműt az év legrövidebb éjszakáján, igazán pazar idea."
Remek ötlet? Én azt mondom, annál is több. Kultúrával csalogatni a nagyérdeműt az év legrövidebb éjszakáján, igazán pazar idea. Az pedig egészen megható, hogy a fent említett nagyérdemű mennyire fogékony a különlegességre. Legalábbis ezt bizonyítja, hogy Szegeden több mint húszezren voltak partnerek a közös éjszakai örömködésben – múzeumba, könyvtárba, vadasparkba, füvészkertbe indultak, amikor elaludt a Nap. Azt pedig összeszámolni is képtelenség, mennyi, jó ötlettel dúsított programot kínáltak a látogatóknak e különleges éjszaka szervezői.
Na mármost, hogyan is állunk azzal az elbutulással, amitől annyira rettegnek a kultúrbennfentesek? Hiszen mást sem hallunk, mint fanyalgást: a XXI. századba belecsöppent magyar már csak butábbnál is butább televíziós sorozatra, vérgőzös, ütős-vágós-karatézós, tévé kínálta gyilkolászásra, jobb esetben másodosztályú parafenoménre, netán percemberkékből gyúrt sztár-celebek brillantinos, bárgyú vigyorára fogékony.
S lám: eljő ama legrövidebb éjszaka, előtte összeül néhány ötletmester, s máris kiderül, szó sincs itt, kérem elbutulásról. Csupán egy kevéske elkényelmesedésről, amiből vonzó kínálattal nagyon is könnyen kirobbantható az is, akinek előtte hónapokig a tévéfotelhoz ragadt a feneke.
A baj csak az, hogy ezt a legrövidebb éjszakát nagyon hosszú nappalok követik. És ezeken a nappalokon megint csak szárba szökken a közöny – legalábbis ezt bizonyítják a különböző kulturális intézmények látogatottsági adatai.
Kérdem én, miért ne lehetne a különleges ötleteket úgy időzíteni, hogy az év más napjaira is jusson belőlük néhány? Miért ne lehetne meggyőzni az olvasásról leszokott ezreket arról, hogy a könyvtár fényes nappal is a világ egyik legizgalmasabb helye, hiszen úgy kínálja a nyugalmat, hogy közben értékes könyveivel ezernyi kalandra csábít? Mint ahogy a múzeumok is tárva, s nyitva tartják kapuikat már kora délelőtt, akárcsak a vadaspark vagy éppen a füvészkert, ahol oly boldogság megmártózni a természetben.
Ha a hétköznapi kultúrigény felhergelését is szolgálta az éjszaki kultúrcsemege, még inkább bajban vagyok, amikor a múzeumok éjszakáját akarom szép jelzőkkel feldíszíteni. Ezért azt mondom, maradjunk a bevezetőben említett pazarnál. Ha valaki nem tudná, mit is rejt ez pontosan, javaslom: a jövő évi kultúréjt már most írja fel a határidőnaplójába. Közvetlenül a nappali kulturális programok mellé.