Jegyzet

2009.02.03. 21:10

Panel, mindörökké

"Még emlékszem a rendszerváltás körüli pesszimista jóslatokra, hogy az első, a 60-as, 70-es években felhúzott panelházak majd nem húzzák sokáig."

Fekete Klára

Még emlékszem a rendszerváltás körüli pesszimista jóslatokra, hogy az első, a 60-as, 70-es években felhúzott panelházak majd nem húzzák sokáig. Még 20-30 év, és vagy műszakilag mennek teljesen tönkre, vagy kiköltöznek belőlük az emberek: lebontják őket, akárcsak másutt, Nyugat-Európában. A tévéhíradók is levetítettek időnként látványos robbantásokról szóló filmkockákat, leomló betonfalakat mutattak, ha jól emlékszem, Franciaországból.

A megjósolt vég nem következett be, pedig 20 év elröpült. Már Európában sem robbantanak, inkább felújítják a lakótelepeket – szintén állami támogatással –, azokat persze, amelyek nem néptelenedtek el. Mert vannak olyanok is, főleg Németország keleti felén, amelyek az egyesítést követő években, a Nyugatra vándorlás miatt a szó szoros értelmében kísértetvárossá váltak.

Mi kis ország vagyunk, nincs népvándorlás, a lakásnak, mint az emberek életének főművének, örökké kell tartania. A házgyári technológiáról pedig bebizonyosodott, hogy a vártnál jobban ellenáll az idő vasfogának. Sem szaklapokban, sem az interneten nem olvasni mostanság, hogy bármiféle katasztrófa fenyegetne, igaz, az állandó felújításokat, karbantartásokat nem kerülhetik el a lakótelepek.

Az állandó felújítás fogalmát pedig nem merítheti ki a puszta hőszigetelés. A hőszigetelés csak egy lépés a további munkálatok sorában: megszépülhet az épület külseje, javulhat az emberek komfortérzete, miközben csökkennek a rezsiköltségek. Utána azonban el kell gondolkodni, hogyan lehetne a fűtést korszerűsíteni. Hogyan lehetne azt megoldani, hogy ne a messzi távolból, egy hőközpontból érkezzen az energia, hanem a házban lévő kazánból? És akkor még a többi vezeték, csőrendszer kicseréléséről nem is beszéltünk.

Óriási pénzek mozdultak meg eddig a lakótelepek felújításáért, hatalmas összegeket tett le az állam, az önkormányzatok, de az emberek is mélyen a zsebükbe nyúltak. Egyelőre nem látni a folyamat végét. Olyan ez, mint amikor valaki egy régi házat kezd el felújítani, és közben jön rá, hogy szinte mindent ki kell cserélnie. Ráadásul állami támogatás nélkül.

Ezek is érdekelhetik