Mecénások

Amikor először megjelent a lista a 100 leggazdagabb magyarról, mindenki utálta őket. Azóta kiderült: többek hoztak létre komoly alaptőkével vagy komoly éves támogatással olyan alapítványt, amely hátrányos helyzetű tehetségeket támogat, vagy kulturális értékeket karol fel.

Ígéretet keresünk, akiben benne van a szikra – mondta lapunknak a Csányi Alapítvány ügyvezető igazgatója, Fuszek Csilla. Az egymilliárd forintos alaptőkével létrehozott alapítvány szegény és tehetséges diákokat támogat akár 10–15 éven át – a szakma vagy a diploma megszerzéséig. Az alapítvány egy évben 130 milliót költ a tehetségekre.

Hátrányos helyzetű tanulókat karol fel a Demján Sándor nevét viselő alapítvány is, amely öt év alatt mintegy 8 milliárd forintot szán erre a célra.

Kovács Gábor 2003-ban hozta létre a Kogart nevű művészeti alapítványt. „A kultúra és a művészet emelhet ki bennünket az uniós országok közül, ezért döntöttem a képzőművészet támogatása mellett" – nyilatkozta a HVG-nek a 2010-es leggazdagabb listán a 10. helyen álló egykori bankár.

Utálni persze továbbra is lehet a magyar milliárdosokat – valószínűleg nem fáj nekik. Azt azonban nem lehet vitatni, hogy esélyt adnak. A Csányi Alapítvány most 30 Csongrád megyei gyereknek – az OTP-vezér a Pick Szeged Zrt. és a Sole Mizo Zrt. tulajdonosaként kötődik Szegedhez, ahol a következő, alapítvány működtette közösségi házat kívánja létrehozni.

Biztosan mindenki ismer olyat, aki azért nem tanulhatott (tovább), mert nem volt rá pénz. A diákhitel ehhez kevés – visszafizetni meg sok –, azért a mecénások segítségére szükség van.

És ki tudja, mit nyer a társadalom azzal, ha a tehetségek lehetőséget kapnak – jó szakembereket, alkotó művészeket, és talán életmentő találmányokat.