Jegyzet

2013.03.27. 18:29

A név nem kötelez

JEGYZET - "Klebelsberg Kuno neve sokáig igen jól csengett Magyarországon. (...) Nevét azonban az utóbbi hónapokban sikerült bepiszkolni."

Timár Kriszta

"Klebelsberg Kuno neve sokáig igen jól csengett Magyarországon. Az iskolarendszer megreformálója, a népiskolák építője, az analfabetizmus felszámolója soha nem volt vitatott alakja a történelemnek. Nevét azonban az utóbbi hónapokban sikerült bepiszkolni – ha úgy tetszik, lejáratni.

Klebelsberg Kuno annak idején nagyon jót tett. A magyarokat a földről emelte fel. Nem túl magas szintre, de elindította őket a műveltség felé. A mostani oktatási reformmal ugyanezt a szintet célozták meg az ő nevében – csak éppen felülről nyomják le a színvonalat idáig. Ezt nem én mondom, hanem egy olyan iskolaigazgató, aki naponta szembesül az utóbbi hónapokban elharapózott káosszal, amelynek összefoglaló neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. És amely miatt már számos kollégájával együtt a lemondáson gondolkodik.

A kitört ablak a szegedi iskola tornacsarnokában – látlelet a jelenlegi helyzetről. A téli mínuszokban két hónapig tátongott a lyuk, amelyet kartonlappal fedtek be, hogy legalább a hó ne essen be rajta. Eddig tartott a javíttatás. A hidegben nem köt meg a ragasztó – mondja az igazgató, akit csak sajnálni tudunk, hogy kénytelen névvel vállalni ilyen mondatokat. De abban a rendszerben, ahol az intézményvezetőknek attól kell rettegniük, hogy egyetlen rossz szó miatt elveszíthetik az állásukat – sőt: megtiltották nekik, hogy a sajtóval kommunikáljanak –, inkább ezt vállalja. És nem mondja el, hogy a javíttatáshoz engedélyt kell kérni, három helyről árajánlatot.  Akkor hívhatnak üvegest, ha végigfutott a bürokrácián az ügy.

Tulajdonképpen mit várunk egy olyan mamutintézménytől, amelynek gőze sincs arról, mi folyik az iskolákban? Ahol rezzenéstelen arccal közlik, hogy a fix áras szolgáltatásra is három árajánlatot kell bekérni – értelemszerűen ugyanarról az árról ugye, de a szabály akkor is szabály. Hadd teljen csak az iskolatitkár asztala még több papírral, miközben az adminisztrációba már így is majdnem belefullad. És ha megunja és lemond? Semmi probléma. Vannak nála politikailag rátermettebb munkatársak – ahogy az igazgatók helyett is. Akinek nem tetszik, el lehet ballagni.

Az a probléma, hogy el is fognak. És éppen azok, akik még hisznek abban, hogy a XXI. században, demokráciában élünk. A jövőt pedig az iskolákban építik."

Címkék#Vélemény

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!