Jegyzet

2019.02.09. 08:00

Életművészet

JEGYZET - "Arany János forog a sírjában."

Bakos András

A tervezés a legfontosabb, azon múlik az élet – állítja Losonczi Erika. Nem építészmérnök: három állásban dolgozó családanya, hajnali négykor kel, cukrásznak tanul. Papírfecnikre íratja otthon mindenkivel, mit szeretne enni. A kívánságok és a lehetőségek alapján több hétre összeállítja, mikor mit főznek, miből. Abszurd, és kicsit hihetetlen, hogy ez megy így, de az idő ilyen körülmények között tényleg pénz. Aki rászánja az időt, hogy megtervezze a kiadásait, keresi a minőséghez viszonyítva legjobb árat piacon, boltban, az sokat takarít meg. Nem annyit fog költeni, amennyije van, kevesebbet. Marad tartalék, ami azért kell, mert ilyen körültekintés mellett is bármikor beeshet a nagygerenda. Így élni ma Magyarországon – ez az igazi művészet, nem? Jellemző, hogy mi inkább azt az embert nevezzük életművésznek, aki nem fél a bizonytalanságtól, az érzéseire hallgat, nem az eszére, hidegen hagyja a pénz, elél bárhol, és zavarják a szabályok. Azt is könnyű szívvel állítjuk, így él minden művész, pedig ilyenkor Arany János forog a sírjában.


Nincs olyan nagy távolság a két világ között. Olykor csak négy méter. Láttam. A fodrász székében ültem, beszélgettünk, megkérdeztem tőle, mikor volt legutóbb az utca túloldalán nyitva tartó kocsmában. Évekkel ezelőtt járt odaát, inni egy fröccsöt, de inkább kíváncsiságból. Egy régi vendége meghívatta magát egy Unicumra, és a fodrászt ez kínosan érintette, az illetőt azonban csöppet sem feszélyezte. Ezt még egyszer nem akarja átélni. Természetes, hogy segít, aki rászorul, olykor ingyen is nyírt, borotvált – de ott lenni más volt. Ő régen felhagyott a dohányzással, szerényen reggelizik, a hétvégi ebédek után iszik csak egy-egy pohár bort. Néha számolgatja, mibe kerül ma egy doboz cigaretta, két sör, valami rövid. Arra jut, mindaz, amit az út túloldalán a szegényebb emberek elköltenek, több, mint amennyit ő egész nap magára fordít. Hallgattam, ő meg erről beszélt – végső soron arról, hogyan kellene élni, ahhoz képest, ahogyan lehet.

Címkék#Vélemény

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!