Három a magyar igazság

Kicsit kellene gondolkodni néha, mielőtt nekiállnak valaminek – jutott eszembe kapásból, amikor megláttam az odesszai hidat a leendő kavicsos tó fölött. Hangulatos pihenőhelyet terveztek a Korondi utcába, a panelházak közé, de a megvalósítás jelenlegi szintje inkább kalandparkra emlékeztet.

A korlát, ami arra lenne hivatott, hogy megóvja az átsétálókat a tóba eséstől, mintha csak dísznek készült volna, hiszen még egy felnőtt is simán átesik rajta, akkora folytonossági hiányok vannak a lécek között. Olvasónk hívta fel a figyelmet a problémára, kicsi gyereke van. Hiába nem mély a tó, ha egy totyogós belefejel a hídról, ütheti be annyira a fejét, hogy megfulladjon.

Megtudtuk azt is, hogy ez már a második nekifutás az odesszai híd kapcsán. Elsőre azért nem sikerült, mert figyelmen kívül hagyva az uniós szabványt, nem volt akadálymentes a feljutás. Még ezután is leülhettek volna gondolkodni: vajon kik fogják használni ezt a hidacskát? Akinek van gyereke, az tudja, hogy egy ilyen tereptárgy úgy vonzza őket, mintha játszótér lenne.

Kalandot szimatolnak rögtön: a hidat el lehet foglalni, át lehet futkosni rajta, meg lehet védeni a többi gyerek ellen, lehet tornázni rajta – bár utóbbival a szüleik nem értenének egyet. Azt is tudja, hogy hiába vigyáz a gyerekre, elég pár másodperc, hogy olyat lépjen, amire nem számított. Érthető, hogy szívbajt kap anya és apa, amikor meglátja, hogyan is képzelték el ezt az elemet a kivitelezők.

Harmadjára talán majd tudnak egy épkézláb hidat építeni, elvégre három a magyar igazság. Nem olyan nehéz, kell hozzá még pár léc, meg egy ember, aki jókor bólint rá, hogy jól van ez így. Június közepén lesz az átadás-átvétel. Addig biztosan sikerülni fog.