Délmagyar logó

2018. 12. 18. kedd - Auguszta -7°C | 2°C Még több cikk.

Lángostrom

"A londoni incidensek után nem nehéz megjósolni: számos ostromot kell még elhárítaniuk mindazoknak, akik szeretnék, ha az olimpiai láng égve elérkezzen Pekingbe. A politika ugyanis újfent a láng közelébe férkőzött."
A londoni incidensek után nem nehéz megjósolni: számos ostromot kell még elhárítaniuk mindazoknak, akik szeretnék, ha az olimpiai láng égve elérkezzen Pekingbe. A politika ugyanis újfent a láng közelébe férkőzött.

Most Kína Tibet-politikája, az emberi jogokról alkotott igencsak megkérdőjelezhető véleménye és ez ügyben űzött gyakorlata az, ami miatt sokan szeretnék a pekingi olimpia bojkottját elérni.

De vajon kinek használ az, ha az olimpiai lángot kioltják? Kína szabadságot ad Tibetnek, többpártrendszerre, szabad választásokra épülő demokráciával ajándékozza meg polgárait? Ugyan, ki hihet ebben?

Az olimpiák bojkottjai eddig is azt bizonyították: semmilyen eredményt nem értek el a megcélzott országgal szemben, ám sokkal nagyobb károkat okoztak a sportnak, az olimpiai mozgalomnak, ami éppen a megbékélést, a népek egymásra találását szolgálja. Emlékezzünk csak a moszkvai olimpia bojkottjára, ami sportolói karrierek ezreit siklatta ki, de egyetlen tankot sem késztetett Afganisztánban hátraarcra.

Kína politikáját természetesen lehet bírálni. Ám fölöttébb furcsa, hogy az emberi jogok most, néhány hónappal az olimpia megkezdése előtt kerültek ennyire a középpontba. Vajon mennyivel volt békésebb, Tibet-barátabb a Kínai Kommunista Párt, amikor országuknak ítélték a rendezés jogát? És melyik, szabad világban élő politikus beszél az emberi jogokról, Tibetről, miközben arra biztatja nemzeti tőkéseit, hasítsanak le akkora szeletet a kínai tortából, amekkorát csak bírnak? A kommunista Kínát éppen a legfejlettebb országokból beáramló legfejlettebb technológiák tették olimpia rendezésére alkalmas világhatalommá.

Kérdem én: a diktatúrát az olimpia legalizálja, vagy a számtalan, már eddig megkötött államközi szerződés, hivatalos látogatás? Gyanítom, erre a kérdésre mindenki tudja a választ. Éppen ezért a sportszerető milliárdok túlnyomó többsége joggal vélekedhet úgy: 2008 legnagyobb világeseménye nem eshet a politika áldozatául.

Már csak azért sem, mert attól aligha kell tartanunk, hogy a kínai diktatúra szelleme megfertőzi a világ sportolóit. Ám abban annál inkább bízhatunk, hogy a világ minden tájáról érkező versenyzők és sportvezetők, ha csak résnyire is, de ablakot nyitnak a világra olyan kínaiaknak is, akik azt hitték korábban: a nagy falon kívül talán nincs is élet.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rögös út

"Április végére megszűnik a szocialista–szabad demokrata koalíció, az MSZP-kormány… Tovább olvasom