Ólommentes?

Nem tudom, hogy egy általános iskolás hányszor mondja ki évente az ólom szót, de szerintem nem sokszor, hacsak nem Ady Endre a kedvenc költője. Na, ez a helyzet változott most meg Szegeden a Zrínyi Ilona Általános Iskolában és a Rókusi Általános Iskolában. Kiderült ugyanis, hogy mindkét oktatási intézményben ólommal szennyezett víz folyik a csapokból, ezért meg is tiltották a vezetékes víz fogyasztását.

A dolog most úgy áll, hogy a gyerekek palackos vizet kapnak, a Csongrád Megyei Kormányhivatal pedig intézkedési tervet kért az iskoláktól. Azt sem tudom, hogy mi lehet egy ilyen intézkedési tervben, de biztosan nem bonyolult leírni, hogy mit kellene csinálni. Én azt írnám, hogy megnézzük, honnan jön az ólom, és ha már tudjuk, akkor kitalálunk valamit. A kollégám különben utánajárt, és kiderítette, hogy az iskolákban még ólomból vannak a vízvezetékek, vagy legalábbis egy részük, úgyhogy nem nagyon kell csodálkozni a víz minőségén.

Egyébként, ha megengednek egy kis kitérőt, elmondom, hogy régen mégsem volt jobb minden, ólomtéren legalábbis biztosan. Az ókori Egyiptomban ólmot használtak például az agyagedények mázához, de a babilóniai függőkert padlózata is ólomból készült, hogy visszatartsa a nedvességet. A rómaiak vízvezetékek, vízvezeték-hálózatok kiépítésénél használták előszeretettel. Mondjuk az átlagéletkor akkor a mainál jóval alacsonyabb volt.

De vissza az iskolákhoz! A lényeg az, hogy pánikra nincs ok, hiszen nem úgy általában a szegedi víz van tele ólommal. Csak azokban a régi épületekben van ilyen veszély, ahol eddig nem cserélték ki a vezetékeket. Szegeden még biztosan van jó pár ilyen, így aztán lehet, hogy érdemes lenne csinálni egy felmérést, amelyből kiderül, hogy mégis mennyien isznak ólommal szennyezett vizet 2019-ben Szegeden.