Délmagyar logó

2018. 12. 14. péntek - Szilárda -3°C | 3°C Még több cikk.

Szemétségek

"Mindig ugyanabba a folyóba lépünk: nincs felelőse a területnek és a feladatnak."
Ön eldobná síbakancsát, benzintartályát lakóhelye főutcáján? Belenyugvással venné tudomásul, ha települése egyik legfontosabb pontján hegyekben álló PET-palackokat kellene kerülgetnie?
Márpedig a Tiszát előszeretettel emlegetjük Szeged főutcájaként. Itt parkolnak le a városba érkező turistabuszok – hogy utasaik aztán csalódottan dugják vissza táskáikba fényképezőgépüket a folyóparton a szeméttenger láttán.

Csak az elmúlt 2 évben 21 cikket adtuk közre a tiszai szemétről vagy a szegedi belvárosi hullámtér takarításáról. Mindig ugyanabba a folyóba lépünk: nincs felelőse a területnek és a feladatnak. Állami cég a városi társaságra, a városi cég az állami szervezetre hivatkozik. Kényelmes – persze indokolt is – az ukrán és román árterek illegális hulladéklerakóira mutogatni. Csakhogy tavalyi szeméttesztünkön azt tapasztaltuk: a vízből lehalászott 10 flakon közül 8 magyar. A miénk.

Már azt is hallottuk interjúalanyainktól: a fahulladék egyenesen jót tesz az élővíznek, a szemét pedig oldódás nélkül lefolyik, bár gusztustalan látvány, nem káros. Luxuskiadás lenne lehalászni, pláne, hogy úgysincs rá pénz. Megoldást jelenthetne a 9 éve, a tiszai ciánszennyezéskor alkalmazott uszályzár – így emelték ki a mérgezett haltetemeket a vízből – vagy olyan speciális markoló, mint amilyet egy sportverseny rendezője bérelt néhány éve, amikor tiszta terepet akart. Ezek azonban drága megoldások.

Olcsóbb, egyúttal kézenfekvőbb is az árterek tisztán tartása – a probléma forrásának kezelése. A vízügy kampányokat szervez, önkéntesekkel takaríttat, a Csemete egyesület hamarosan elindítja országos akcióját a partszakaszok, úszóművek megtisztítására. Legalább mi, civilek tegyünk a szemétségek ellen. Ne milliárdokkal dobálózzunk – de ne is műanyag palackokkal.

Időnk kevés, gyorsan elfolyik: a Tiszában úszó szenny a Dunába, majd a Fekete-tengerbe kerül – ennek felszínén máris láthatók egybefüggő hulladékhalmok. Még egy kérdés, nyájas olvasó: vajon hányan mennénk szívesen nyaralni a Szemét-szigetekre?

Olvasóink írták

  • 5. Logaritmus 2009. július 13. 11:58
    „Azt nem értem, hogy ha ez ennyi embert háborít fel, és mindenki egyetért, hogy ez gáz, a drágalátos pártok miért nem karolják fel ezt az ügyet? Miért csak a hülyeség (Árpád-sáv vagy nem Árpád-sáv, Lófara 3 méter lehet vagy nem lehet, stb.) köti le őket, és így az embereket is?!”
  • 4. Logaritmus 2009. július 13. 11:57
    „Itt egy jó írás:
    http://w.blog.hu/2009/01/25/palacka_es_a_tao

    Hol gyávaság van
    2009.01.25. 15:30 Tóta W. Árpád

    Dagadó kebellel büszkélkedik a környezetvédelmi miniszter a budaörsi Tescóban, és jó oka van az örömre. A hipermarketek mostantól visszaveszik a műanyag palackokat, sőt a sörösdobozokat is, és ezzel hétmérföldeset lépünk, arccal a környezetvédelem felé. A probléma nyilvánvaló és közismert: állampolgár hazaviszi a Tesco-kólát, megissza, hozzá még legurít néhány sört is, a göngyöleg meg megy a kukába. Ez így nem jó, mert ezeket újra lehetne hasznosítani, ha nem a többi szemét közé dobálnák, és akkor annyival kevesebb lenne a szemét a legális és illegális lerakókban. A cél tehát az, hogy állampolgár szelektáljon, vigye a palackot és a dobozt a helyére, ahol szakszerűen feldolgozzák.

    Mostantól erre komoly ösztöndíj készteti őt, ugyanis a palackok darabjáért 1, az aludobozokért pedig 2 forint üti a markát. Ezek archaikus összegek, valaha így néztek ki:

    (kép)

    Sajnos sem egy-, sem kétforintos nincs már forgalomban, ezért a palackot és a dobozt kötegelve, ötdarabos kontingensekben tudják csak beváltani, mert így lehet érte kiadni a létező legkisebb címletet.

    Egy tálca sörösdobozzal a zsákmány megközelíti az ötven forintot, amiből akár egy káposztás pogácsát is vásárolhatunk, ha az éppen akciós, vagyis kissé állott.
    Valamit valamiért.

    Ugyanezekben az áruházakban a bevásárlókocsiba nem egy, de nem is öt forintot kell bedugni, hanem mindjárt százat; száz darab kólásflakon árát. Régebben elmentek hússzal is, de a százas jobban bevált. Hogy miért? Nyilván azért, mert a kedves vásárló, miután behányta autójába a száz palack kólát, egy húszasért esetleg nem viszi vissza a kocsit a helyére. Hóban-szélben kellemetlen több tucat métert talicskázni vele - basszák meg a talicskájukat! húszér? Akkor inkább ottfelejtjük a szomszéd kocsiállásban. Húszasért még az ügyeletes hajléktalan sem biztos, hogy visszatolja.

    Százasért még épp igen. Az már két töppedt pogácsa. Vagy egy a frissből.
    Ezt a rendszert betétdíjnak nevezik, és mint a bevásárlókocsik példája mutatja, remekül használható arra a célra, hogy az ügyfél használat után visszavigye az illető dolgot a helyére. Ehhez nem szükséges, hogy a palackot újratöltsék, tökmindegy, mit csinálnak vele - azt csinálják egyébként, hogy néhány fillérért eladják nyersanyagként, és lesz belőle mobiltelefon meg esőkabát. Az eljárás lényege az volna, hogy ha az ügyfél a kukába dobja a csomagolást, vagy az erdőben szórja szét, akkor nem kapja vissza darabjáért azt az ötven-száz forintot, amit letétbe helyezett, amikor a benne lévő ásványvizet vagy kólát megvette. Ennyiért már megérné vállalni a kényelmetlenséget, a sorbanállást, a szeméttel való ügyködést, annak hazacipelését kirándulásról. Egy forintért, drága miniszter úr, kurvára nem éri meg, a hajléktalannak sem. Mert ha kettőbe vágja a palackot, és kiül vele az aluljáróba, akkor abba ötveneseket fognak dobálni a jótét lelkek. Annyi pénzt, amiért neki egy órát kellene turkálni a szemétben, ha reciklálásból szeretné előteremteni. Aztán eltámolyogni a Tescóba ötven palackkal, mint valami furcsa lufiárus.

    A dánok a sörösdobozért egy koronát, körülbelül 40 forintot fizetnek, és ugyanennyit kapnak vissza, amikor beváltják. A finnek kicsivel többet, 15 eurocentet, a németek viszont 25 centet, 72 forintot adnak érte. Tehát amikor a dán vagy a német polgár nem a lakóhelyéhez legközelebbi erdőben teríti szét az üres göngyöleget, hanem felelősnek tűnő magatartást tanúsít, az nem azért van, mert ő okosabb lény nálunk. Hanem mert a minisztere okosabb a miénknél.
    Az okos lány és a hülye király

    Miniszter örvend, gépet ad át, hulladékgazdálkodás kipipálva. Nem mondhatja senki, hogy ez a kormány nem tett a környezetért.

    Például kinevezte a jövő nemzedékek ombudsmanját, akit szorgalmi időszakban keddenként a Parlament büféjében lehet szembeköpködni. És még szmogriadót is csináltak egyszer! Igaz, rögtön hozzátették, hogy ez egy opcionális riadó, nem játszik, aki nem akar. És most íme, pénzügyi eszközökkel ösztönzik a szelektív gyűjtést. Egy forinttal.

    Csak nehogy népszavazás legyen belőle.

    Minden egyes lépésben ott van a mérhetetlen impotencia, a nyáladzó gyávaság, a szarosgalambság. Jaj, csak meg ne bántódjon valaki! Jaj, észre ne vegyék, hogy csináltunk valamit! Mert ha bevezetnék a betétdíjat úgy, hogy azt megérezze a lakosság, akkor az azt venné észre, hogy tegnap még nyolcvan forint volt a kólaízű üdítőital, most meg már száznyolcvan. Hö! Mámeg! Drágulás van, monnyonle! És teljesen biztosak benne, hogy lehetetlen megértetni, vagy legalább elhitetni a hülyemagyarral: azt a pénzt visszakapja. Pedig ennyire talán mégse hülyék. Százasért visszatolják a kocsit, be van bizonyítva. A magyarságkutatás fontos felfedezése.

    Addig óvatoskodnak, gyáválkodnak, amíg papíron marad minden. Azt még csak-csak látják, hogy merre volna az arra, de mire a szándékból döntés lesz... fogpiszkáló, ha azt is el nem basszák.

    Baj van, nincs pénz! Oké, kiadáscsökkentést, gyorsan! Tizenharmadik hónap nyista! Ja de, azazhogy, hát azt mégse lehet. Kompenzáljunk, szűkítsünk, szociálisan, igazságosan. Na, ezt is megúsztuk. Ó baszki, de még mindig baj van és nincs pénz! Vajon mitől? Pedig hozzányúltunk... darabonként egy forinttal.

    Hol gyávaság van, ott gyávaság van. És ráadásul azt képzelik magukról, hogy ez az okos lány meséje. Hozott is meg nem is, a zseniális, a leleményes, a bölcs.

    Pedig ez a hülye király meséje. Azé, akit Gyurcsány Ferenc tolt félre, hogy helyette ő csináljon valami nagyot. De hát ezt meg tudta volna csinálni Medgyessy Péter is. Horn Gyula meg pláne. És ha élne, Grósz Károly sem hagyná, hogy csak úgy hirtelen bevezessék a betétdíjat.

    Csak a jók mennek el.”
  • 3. joy 2009. július 13. 06:47
    „Központi intézkedés kell sürgősen. EUrópa, és hazánk elsőszámú közellensége a PET-palack.
    A parlamentereknek kellene végre lépni, betiltatni a mocskoilódást, és rákényszeríteni a gyártókat, hogy térjenek végre észhez: löttyeiket palackozzák visszaváltható flakonokba, üvegekbe!

    Én kizárólag ilyen termékeket vásárolok.
    Amióta a Pepsi megszüntette a visszaváltható flakonba palackozást, egyáltalán nem vásárolok semmiféle terméket tőle.”
  • 2. sevenof9 2009. július 12. 19:11
    „k.rva egyszeru, 100 ft betetdij/palack. rohanna a kisebbseg horgaszni :)”
  • 1. comment 2009. július 12. 06:47
    „T. cikkíró!
    A probléma felvetése sajnos mára közismert, csak az, hogy bárki is tett volna ellene, vagy az, hogy bárkit is elkaptak volna és megtisztíttatták volna vele a területet, uram bocsá megbüntették volna, - még az nem ismert.
    Valóban mi magyarok, - csúnyán fejezem ki magam, és elnézést a kivételektől - szemetelő nemzet vagyunk.
    Visszatérve a problémára, itt is be lehetne veztni a zéró toleranciát, mert mindaddig míg csak ejnye-bejnye a büntetése a szemetelőknek, - ha ugyan tettenérik - nem is lesz szőke a mi Tiszánk!
    Mindig szívesen példálóznak nyugati és északi nemzeteknél bevezetett végrehalytásokkal, hát T. jogalkotók vagy akárkik, akik illetékesek ebben az ügyben, itt az ideje a komoly munkának és a rendbntók igen is komoly megbüntetésének, mert ugye csak az első 3 büntetőpélda elrettentő erejű az épp szemetelni vágyókra, utána megszokják, hogy ilyet már mégsem illő, hogy szemeteljünk........vgyázzunk környezetünkre, ha másképpen nem, hát sokkal szigorú rendeletekkel!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hosszú lépés

"Nem is olyan sokat kell már aludniuk Szegeden a makkosházi vagy tarjáni lakosoknak, s mozizhatnak a… Tovább olvasom