Anita álma: gyermeket szülni a halott férjtől

Miután Norbert megbetegedett, a kemoterápiás kezelések drasztikusan csökkentették a fogantatás esélyét, később pedig a neje teherbe esését nehezítő egészségügyi okokra is fény derült. Éppen ezért fordultak segítségért egy magánklinikához.

- Mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott embriót háromszor is beültettek a méhembe, de mindannyiszor hiába reménykedtünk. A második próbálkozásnál pedig úgy tűnt, sikerrel járunk, de egy arcüreggyulladás miatt kilökődött – árulta el lapunknak a 28 éves Anita. – Abban bíztam, hogy a férjem felépül, de az állapota nem javult, sőt súlyosabbá vált. Halála előtt megkérdezte, így is szeretném-e azt a gyermeket. Azt mondtam neki, hogy igen, szeretném, és ez ma sincs másképp. Ez éltet, semmi más nem motivál.

Az özvegy arról is beszámolt érdeklődésünkre, hogy a minap levelet kapott a Ciris Nemzetközi Reprodukciós Klinikától, ahol korábban arról tájékoztatták, nem kaphatja meg férje lefagyasztott spermiumait, mivel erről nem írt alá nyilatkozatot.

– Azt írták, hogy együtt éreznek, nagyon sajnálják, ami történt. Biztosítottak afelől is, hogy továbbra is lefagyasztva tartják a sejteket. Kétségbeejtő ez a bizonytalanság, megkönnyebbülnék, ha végre valami jó hírt is kapnék az ügyben. Az ügyvéd, akihez fordultunk, az Egészségügyi Minisztériumig is elment. Nem mondok le az álmunkról, nagyon szeretnék egy kisbabát a férjemtől – mondta mély fájdalommal a hangjában, de eltökélten.

Megkeresésünkre Illés Blanka családjogász elmondta: a minisztériumi rendelet által előírt nyomtatvány erre vonatkozó nyilatkozatot nem tartalmaz, a gyakorlatban mégis általános, hogy nyilatkozni kell, mi legyen a hímivarsejtek sorsa a férj halálát követően - vagyis folytatható-e a mesterséges megtermékenyítést célzó folyamat a férfi házastársa, élettársa tekintetében.

- Ebben az esetben ez nem történt meg, vagyis a jogszabályokban kell keresni a választ, kiadható-e a lefagyasztott spermium – tette hozzá a szakember. - A spermium emberi szövetnek minősül, és mint ilyen - az emberi szervekhez hasonlóan - nem örökölhető. Az emberi szövet tehát nem lehet hagyaték tárgya. Ennek ellenére egy próbapert nem találnék reménytelennek.

Illés Blanka szerint számos érv szól amellett, hogy férje lefagyasztott ivarsejtjeit az asszony megkaphassa. A férfi abból a célból helyezte letétbe a hímivarsejteket, hogy közös gyermekük legyen. Jelen esetben nem arról van szó, hogy a halott férfiból kellene a spermiumot eltávolítani reprodukciós eljárás céljából - ezt egyébként is kategorikusan kizárja a törvény - hanem a már levett anyag feletti rendelkezési jog az, amit meg kell szerezni.

- A fentiek alapján egy perben lehetne vitatni azt, hogy a meghatározott céllal letétbe helyezett, lefagyasztott spermium nem osztja az emberi szövet jogi sorsát, és ezért a felette való rendelkezési jog örökölhető – tette hozzá a családjogász.

Baktay Zelka családpszichológus úgy véli, ha elhárulnának a jogi akadályok és a megtermékenyítés sikeres lenne, akkor a gyermek megszületése ugyan nem támasztaná fel a halott férjet, fiziológiailag mégis tovább élne. A közös identitás, az elveszített társ jelenléte a mindennapokban körülbelül egy évig tart, ha még ebben az időszakban megfoganna a gyermek, az hatalmas lelki pluszt jelentene az özvegynek. Véghezvinné azt, amit együtt terveztek el. Ha ez mégsem sikerül, az kettős gyász lenne a számára, hiszen azt a jövőképet is elveszítené, amit a férjével közösen alkotott meg.