Hogyan lett az évi 30 ezres talajterhelési díjból 300 ezer forint?

A delmagyar.hu egy olvasója egy véletlennek köszönhetően tudta meg, hogy kénytelen lesz tavasszal csatornázni. Anették utcájába 3 éve vezették be a csatornát, de nem csatlakoztak rá, mert anyagilag rosszabbul jártak volna. Egy önkormányzaton dolgozó ismerőse véletlenül említette egy beszélgetés alkalmával, hogy milyen kirívó mértékű díjemelés lesz februártól. Anettnek akkor kellett rájönnie, hogy ez bizony őket is érinti.
- Egyszerűen sokkoló volt. El sem akartuk hinni. Persze megértem én, hogy fejleszteni kell az infrastruktúrát, és óvni kell a környezetet, de emberibb módot is választhattak volna erre – panaszolja. – Mindenesetre nem jön jól ez a plusz kiadás a családnak, és ha jól tudom, ezzel nem vagyunk egyedül az utcában – teszi hozzá.

Miért kössem be, ha úgy többet fizetek?

2003-ban annak, akinek szennyvíztározója volt, mindössze a felhasznált víz mennyisége után kellett díjat fizetnie. 2004-től azonban bevezették az úgynevezett talajterhelési díjat, amit azoknak kell fizetni, akik a rendelkezésre álló közcsatornára nem kötnek rá, hanem például szennyvíztározót használnak, ugyanis az ebből kiszivárgó anyagok károsítják a környezetet.

A talajterhelési díj, bevezetése óta idén februárig nem változott: 120 forint köbméterenként. Ezt az úgynevezett területérzékenységi szorzó 180 forintra növelte, mivel Kecskemét ebből a szempontból érzékeny területnek számít. A vízfogyasztás mellett tehát 2004-től ezért is fizetniük kellett az érintetteknek, igaz még csupán a 180 forintos talajterhelési díj 20 százalékát. 2009-re azonban már a teljes díj terhelte őket. Ez havi átlag 13 köbméteres fogyasztást alapul véve évente 28.080 forintot jelentett. Ha ezt összehasonlítjuk a csatornadíjjal, amit akkor kellett volna fizetniük, ha rá lettek volna csatlakozva a szennyvízcsatornára, akkor évente 46.332 forintot kapunk – a tavalyi 297 forintos köbméterenkénti csatornadíjjal számolva. Ez nagyjából dupla akkora összeg, mint a talajterhelési adó. Így nyilvánvaló, hogy nem érte meg bekötni a csatornát, amit ráadásul saját költségen tehettek volna meg.

Drasztikus változások februártól

Idén februártól már más a helyzet. Az évi 28.080 forintból 280.800 lett, ami mellett még a csatornadíj és az áfa emelése is eltörpül. Az idei 309 forintos köbméterenkénti csatornadíj így éves szinten mindössze 48.204 forintra emelkedik, ami meg sem közelíti a 280 ezres díjat. Ezt már nevezhetjük ösztönző erőnek. Azonban felmerül a kérdés, mire föl ez a hatalmas emelés?

A változás előtt a díj beszedését végrehajtó hatóság, az önkormányzat adó osztálya is értetlenül áll.
- A környezetvédelmi szempontokat természetesen mindig előtérbe kell helyeznünk. Ennek ellenére túlzásnak tartom a tízszeres emelést, hiszen ilyen rövid időn belül nem mindenki engedheti meg magának, hogy akár 30-40 ezer forintot kifizessen a csatornabekötésért – mondta el a delmagyar.hu kérdésére Bartosné dr. Bátor Mária osztályvezető.

A rövid idő alatt a következőt kell értenünk: az önkormányzat hivatalosan februárban értesíti az érintetteket, azonban februárra már az 1800 forintos talajterhelési adó érvényes. Még ha valaki azonnal meg is szeretné kezdeni a bekötést, a fagyos talaj mindenképpen gátat szab ennek, így valószínűleg a februári és a márciusi díjat be kell majd fizetni. Ez a 13 köbméteres fogyasztással számolva 46.800 forint. Ehhez még hozzájön a januári díj, amit még 180 forinttal számolnak, így ez kevésbé számottevő, 2340 forintra jön ki. Ezért a két hónapért összesen tehát nagyjából annyit fizetnek, mint az éves csatornadíj összege. És ki ne felejtsük a csatorna bekötésének díját, ami számos tényező függvényében változhat, de bizonyos esetekben megközelítheti az éves csatornadíj összegét. Így akár háromszorosan is megfizetheti az érintett, durván 1300 kecskeméti lakos az éves csatornadíjat, ha szeretnék elkerülni a tízszeres talajterhelési adót.

EU-s támogatás forog kockán

Az ügyben megkerestük a Bácsvíz Zrt. gazdasági igazgatóját. Szigeti Tiborné elmondta, hogy a csatornabekötések ösztönzésére – a környezetvédelmi okok mellett – azért van szükség, mert az uniós pályázatoknál, mint az ISPA beruházás is, előírás, hogy a rákötési arány minimum 90 százalék legyen.
- Amennyiben ez nem teljesül, a támogatás összegét az érintett önkormányzatoknak vissza kell téríteni – tudtuk meg. Márpedig Kecskemét jelentős részén ilyen beruházás keretében történt meg a csatornázás 11 milliárd forintból. Ebből közel 6 milliárdot kellene visszafizetnünk, ha nem teszünk eleget az elvárásnak.

A parlament egyébként tavaly december 30-án fogadta el a talajterhelési díjat is érintő törvényt. Ennek fényében kérdéses, hogy hogyan köttethette volna be bárki is a csatornát február elsejéig, tekintve, hogy a téli időszakban a körülmények erre aligha adnak lehetőséget.

A jogszabály még egy fontos pontja ebből a szempontból, hogy 2013. július 1-jétől kötelező lesz csatlakozni a kiépített szennyvízcsatornára, azaz nem mérlegelhet a fogyasztó, hogy talajterhelési díjat fizet vagy ráköt a csatornára.