Kecskemét és környéke

2011.06.08. 01:34

Zöldséghisztéria a piacon: félünk az uborkától

Kecskemét – Bizalmatlanok a kecskeméti vásárlók: uborkát szinte senki sem vásárol, és minden esetben megkérdezik, honnan származik a zöldség. Az uborka-válság az egész zöldségpiacra rányomja bélyegét az utóbbi hetekben.

Major Stella

– Ne aggódjanak, saját termesztésű. Tegnap szedtem a kertemben – mondja Szilágyi László, amikor látja, hogy a kígyóuborkát nézzük. A kistermelő arról számol be, hogy sokan már ki sem hozzák a piacra az árut, mert eladhatatlan. – Nemcsak a kígyóuborkától félnek az emberek, hanem a többi zöldségtől is. Máskor az árra kérdeznek rá legelőször, most a zöldségek származási helyére kíváncsiak elsősorban – tudjuk meg. Közben egy másik árus is csatlakozik a beszélgetéshez. – A múlt hét óta az egész családom uborkasalátát eszik otthon minden nap. Hiába mondom a vásárlóknak, hogy semmi baja a magyar uborkának, mindenki bizalmatlan.

A riadalom nem véletlen, hiszen az Észak-Németország területéről május 22-én indult véres hasmenésjárvány, amelyet a coli csoportba tartozó EHEC baktérium okoz már 22 halálos áldozatot követelt külföldön. Németországban, Svédországban, Dániában és az Egyesült Királyságban is regisztráltak megbetegedéseket. A német hatóságok kezdetben a Spanyolországból érkezett kígyóuborkát tették felelőssé a járvány kialakulásáért. A hét elején azonban az EU élelmiszerbiztonsági hivatala bejelentette a valódi vétkes a Németországban termesztett babcsíra.

Csökkentették az uborka árát, de még ez sem segít: mind a termelők nyakán marad.

Csökkentették az uborka árát, de még ez sem segít: mind a termelők nyakán marad.
– Az a legnagyobb baj, hogy az emberek gyorsan megjegyzik a rossz híreket, és sokáig meg is maradnak az emlékezetükben – kesereg Fekete Imre, amikor egy másik pulthoz érünk a piacon. – Tény, hogy terjed a járvány, de szerintem rossz helyen keresgélnek. Amióta EU tagállam vagyunk, csak egyféle rovarirtó szert lehet kapni, ami nem véd sem a rovarok, sem más károkozók, a gombák ellen sem. Jó, hogy a bogarak zsíros kenyeret nem visznek a zöldségre, hogy azon piknikezzenek – ad hangot elégedetlenségének az izsáki termelő.

Mennyi a hazai, és mennyi a behozott?

Hazánkban évente 45-50 ezer tonna uborkát termesztenek, amelynek fele kígyóuborka. Ezen kívül külföldről 10 ezer tonna import áru érkezik, amelynek közel egy harmada származik Spanyolországból a téli hónapok idején.

A piacon végigsétálva mi is szembesülünk azzal, hogy alig akad olyan árus, akinél uborkát is lehet kapni. A kosarakban pedig nem is láttuk ezt a zöldségfélét. Alaptalanul félünk, mondják a szakemberek, hiszen három hete lezárult a külföldi behozatal, megkezdődött a hazai szezon, így ma már csak magyar uborkát lehet kapni.

– A legextrémebb esetben is csak azok találkozhattak a baktériummal, akik a közelmúltban Németországban tartózkodtak. A lappangási idő körülbelül 6-8 nap. Ha valaki hasmenést kap, forduljon orvoshoz. De a járványtól Magyarországon nem kell tartani – magyarázta [namelink name="Feketéné Raáb Margit"] járványügyi osztályvezető főorvos. Felhívta a figyelmet, ha valaki ennek ellenére tart a zöldségektől, akkor alaposan mossa meg, és hámozza meg azokat fogyasztás előtt. – A fokozott higiéniás eljárással, napi többszöri kézmosással kerülhetőek el a legkönnyebben a fertőzések.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!