Történetünk

A férjem már akkor egy ideje gondolkozott kiskutyán, de én kitartottam. Aztán a barátnőméknél megszülettek az apróságok és mi pont látogatóba mentünk. Ő választott minket, ott nyüsszögött az ártatlan, kicsit bambulós szemeivel a fekhelyen - olyan tarka és édes volt, mint egy a kevert, csíkos nutella. A férjem akkor már mondta, hogy hazajön velünk, hiszen ahogy felvettem, nevet adtam neki: kis Nutella. Mikor már tudtuk, hogy a mi családtagunk lesz, kicsit játszadozni kezdtünk a névvel, így lett végül Luna, és csak becenév maradt a mogyorós finomságból. A legjobb döntés volt elnevezni akkor, ebben már biztos vagyok.