Budaházy Györgyöt jogerősen elítélték

A bíróság szerint a vádlottak a BKV buszainak akadályozásával elkövették a közérdekű üzem működése megzavarásának kísérletét. A Fővárosi Bíróság így helyben hagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú döntését, amely valamennyi vádlottat 30 napi közmunkára ítélte.

Budaházy György és társai 2002. június 4-én reggel zárták le az Erzsébet hidat és a 2002-es országgyűlési választásokat követően a szavazatok újraszámlálását követelték. A PKKB Budaházyt és 5 társát első fokon 30-30 napi közmunkára ítélte, de az ítélet ellen az ügyészség, valamint a vádlottak és védőik is fellebbeztek.

A szerdai tárgyaláson az ügyész azzal érvelt, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága senkit sem jogosít fel bűncselekmény elkövetésére, és felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta. Az ügyész azt is kiemelte vádbeszédében, hogy a késedelmes rendőri intézkedés, úgymond kétségtelenül hozzájárult a közlekedési zavar súlyosabbá válásához.

Gaudi-Nagy Tamás Budaházy védője felmentést kérve azt mondta, hogy számára a PKKB ítéletének indoklása helyenként az 50-es évek joggyakorlatának hangulatát idézi.

Budaházy György az utolsó szó jogán vérlázító politikai szolgalelkűségnek nevezte azt, hogy az ügyész szabadságvesztés büntetést indítványozott az ügyben.

Csák Zsolt bíró a másodfokú döntés indoklásakor azt mondta, hogy a rendőrség az Erzsébet hídon történtekkor nem teljesítette megfelelően a kötelességét, és éppen a rendőri késlekedés miatt kellett Budaházy György és társainak tettét kísérletnek minősíteni.

Az ítélet hirdetés végén Morvay Krisztina kezdeményezésére a tárgyalóterem hallgatósága elénekelte a himnuszt.