Helyretette Lázár a hőbörgő ellenzéket

Az állomásfejlesztési program egyik „győztese” lehet Szeged is, ugyanis magántőke bevonásával újulhat meg a vasútállomás és környéke – írtuk tavaly novemberben, miután a MÁV-csoport honlapján megjelent egy felhívás. Erre olyan befektetők, ingatlanfejlesztők jelentkezhettek, amelyek az ingatlanok egy részének, korlátozott időre szóló, kereskedelmi célú hasznosításáért cserében vállalják az adott állomásépület és környezetének megújítását.

Lázár János építési és közlekedési miniszter Debrecenben jelentette be, hogy az összességében több százmilliárdos projektben a budapestiek (a Nyugati, a Keleti, a Déli) mellett
a debreceni, a győri és a szegedi pályaudvarok kapnak helyet.

A programot az ellenzék részéről számos kritika érte, a DK még aláírásgyűjtést is kezdeményez az ügyben.

Reagált a kritikákra a tárcavezető

 – írta közösségi oldalán Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter kifejtette, hogy hazánkban a vasútállomásokat érintő beruházások eddig főként állami és uniós forrásokból valósultak meg, ám most az látszik, hogy csak a magántőke bevonásával érhető el hosszútávú fejlesztésük, és minőségük megőrzése.

Európai példákat is hozott a hódmezővásárhelyi politikus:

• Lengyelországban magánbefektetőkkel közös vállalkozások alapultak, ahol az állomások mellett bevásárlóközpontok és irodák is épültek – úgy, mint Warszawa Zachodnia, Katowice Osobowa.
• Svédországban az állomásokat piaci alapon működő társaságok üzemeltetik.
• Portugáliában koncessziós modellel dolgoznak, amelyben magáncégek végeznek állomásfelújítást és üzemeltetést, miközben új kereskedelmi egységeket is létrehoznak.
• Nagy-Britanniában pedig a helyi közösségekkel való együttműködéssel és ingatlanberuházásokkal próbálták a minőséget garantálni.

Állomásfejlesztési program: fókuszban a lengyel modell

– A nemzetközi példák azt mutatják tehát, hogy a magántőke bevonása hatékony eszköze lehet az állomások fejlesztésének, de gondos tervezést és felkészülést igényel – tette hozzá Lázár János. Az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője kitért arra is, hogy hazánk számára egyébként a lengyel modell a legjobb kiindulási pont. Leszögezte, a cél továbbra is a minőségi szolgáltatások biztosítása minden fejlesztési lehetőség kihasználásával.