A Szegedi Tudományegyetem a lehetséges modellváltás kapcsán január 18-án lezajlott, rendkívüli szenátusi ülés legfőbb célja az információk átadása volt.
– A rendkívüli szenátusi ülésen kívül is több információs fórumot tartott az egyetem vezetése. A két dékáni kollégiumon kívül tájékoztató anyagokat kapott minden egyetemi polgár, szerdán összdolgozói fórumot, majd hallgatói tájékoztatót tartunk. A szenátus tagjai a hallgatók véleményét megjelenítő EHÖK-ös képviselők is. Arról döntünk, hogy a szenátus felhatalmazza-e az egyetem vezetését arra, hogy kérje a fenntartót a modellváltás lehetővé tételére – részletezte a kancellár.
Fendler Judit: Az egyetem autonómiája az esetleges modellváltást követően nem csorbulna.
Fotó: Karnok Csaba
Esetleges modellváltás: Autonómia és egység
Fendler Judit hangsúlyozta, az egyetem autonómiája az esetleges modellváltást követően nem csorbul, sőt erősödhet.
– Az egyetemnek most is van fenntartója, amelynek jelenleg is el kell küldeni többek között az éves költségvetési beszámolót, a következő évi költségvetést, továbbá az intézményfejlesztési és vagyongazdálkodási tervet elfogadásra, miután ezeket a szenátus elfogadta. A fenntartó eddig nem bírálta felül az elfogadott szenátusi döntéseket.
A fenntartó és a szenátus jogkörét a felsőoktatási törvény szabályozza az állami alapítású alapítványok által fenntartott egyetemek esetében is, vagyis óriási tévedés azt gondolni, hogy a szenátus jogköre az átalakulással megszűnne – magyarázta. Hozzátette, az SZTE egységét az esetleges modellváltás szintén nem fenyegeti sem a klinikák, sem az orvosképzés, sem egyéb területek vonatkozásában.
– A klinikákra vonatkozóan határozottan leszögezte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy azok az egyetem elválaszthatatlan részét képezik. A képzésekre vonatkozóan pedig azt gondolom, az alapítványi modell, az azzal járó finanszírozási biztonság sokkal nagyobb biztosíték arra, hogy az intézmény jelenlegi kari összetétele egyben tud maradni, mint a jelenlegi modell
– fogalmazott.
Több forrás és lehetőség
Az egyetemnek a kancellár szerint gazdálkodási érdeke is az átalakulás, a megsokszorozódó pályázati lehetőségek egyértelműen az infrastruktúra és az oktatás minőségének javulását eredményezhetik.
– Az európai járványügyi újjáépítési alap terhére 3 éven belül beruházások vonatkozásában egy több száz milliárd forintos, az SZTE-re dedikált pályázható összeget látunk, amelyhez fogható lehetőség az elmúlt száz évben nem adódott. Az alapítványi egyetemek oktatói számára továbbá egy éven belül 30 százalékos béremelést vállalt a kormány. Ha kimaradunk ebből, félő, hogy az oktatóink elmennek más intézményekbe a magasabb bér és a jobb lehetőségek miatt – fejtette ki.
Hozzátette, a folyó finanszírozásuk egyértelműen javulna, emellett az átalakulás után az év végén jelentkező megtakarítást nem vonná el a fenntartó, hanem továbbvihetnék, így tervezhetőbbé válna az SZTE költségvetése. Ezenfelül a gazdálkodási tevékenységüket is bővíthetnék, ami ugyancsak bevételeket hozhat.
8000 munkavállaló
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyilatkozatban tiltakozott a modellváltás ellen, amelyben az egyik legfőbb félelmükként a közalkalmazotti jogviszony megszűnése kapcsán azt említették, hogy anélkül a munkáltató könnyebben és olcsóbban válhat majd meg a munkavállalóktól.
– Az SZTE mintegy 8000 munkavállalójának fele március 1-jével kikerül a közalkalmazotti jogviszonyból egy törvény miatt. A többi dolgozó számára garancia van arra, hogy a közalkalmazotti jogviszony előnyeinek többsége legalább 5 évig megmaradna, sőt a munka törvénykönyve alapján is sokkal több határozatlan idejű szerződés megkötésére lenne lehetőség. A munkahely biztonsága nem a jogviszony típusától, hanem az egyetem stabilitásától és a dolgozóink munkájának minőségétől függ jelenleg is
– közölte.
