Bár Cegléden született, mégis vérbeli szegediként él a helytörténeti emlékezetben Tömörkény István. A szülei ugyanis a ceglédi vasútállomás restijét üzemeltették, mikor meglátta a napvilágot, ám a neves író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató első lépéseit már családja Balástya határában fekvő tanyabirtokán tette meg.
– Tömörkény Szegedhez tartozik, hiszen munkásságával csodálatos emléket állított a 19–20. század fordulóján itt élőknek. Éppen ezért kötelességünk emlékét életben tartani – közölte Bárkányi Ildikó, néprajzkutató, a Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettese.
Patikusból író
Tömörkény tanulmányait a szegedi piaristáknál kezdte, majd a makói református gimnáziumban folytatta. Éveken keresztül gyógyszerészként dolgozott, de e pálya nem elégítette ki, ezért elszerződött a Szegedi Híradóhoz, majd besorozták katonának.
– Eredeti családneve Steingassner volt, melyet 1885-ben változtatott meg. Magyar hangzású nevet szeretett volna, és a legenda szerint úgy esett választása a Tömörkény névre, hogy a Híradó szerkesztőségében a Szeged környéki helyneveket cédulákra írták, hátukra fordították, és az író bicskája hegyével vaktában célozta meg a Csongrád határában fekvő település nevét – fejtette ki a néprajzkutató, majd hozzátette: életrajzírói szerint a katonaság évei alatt szerzett tapasztalatok érlelték igazi íróvá.
– Novelláinak témája erősen Szegedhez köthető. Azon belül is a homokon élő és gazdálkodó, tanyai parasztokhoz, a tiszai foglalkozásokhoz kötődő, néprajzi világhoz és a betyárlegendákhoz, melyeket aprólékos megfigyeléssel, mély beleérzéssel tudott ábrázolni. Minden irodalomtörténész elismeri, hogy olyan drámai megjelenítő erővel rendelkezett, mely világirodalmi rangra emelte munkásságát – magyarázta.
Tömörkény emlékét nevében utca és gimnázium, továbbá emléktábla és szobrok is őrzik Szegeden.
Gyűjteményalapító
Később a Szegedi Naplónál dolgozott, majd a Somogyi könyvtár munkatársa lett, melynek berkein belül működött akkoriban a városi múzeum is.
– 1904-ben megválasztották igazgatónak. Nemcsak novelláiban, hanem muzeológusként is hódolt néprajzi szenvedélyének, ugyanis ő alapította meg a múzeum néprajzi gyűjteményét. Emellett számos régészeti ásatáson részt vett, többek között Szőregen, Algyőn, Dorozsmán, és az akkor még hozzánk tartozó Oroszlámoson és Rábén – részletezte a néprajzkutató.
Nagy becsben tartják
Tömörkény munkásságát az irodalom olyan kiemelkedő alakjai ismerték el, mint Gárdonyi, Mikszáth, Móricz, Krúdy, Ady, Juhász Gyula, Móra Ferenc, sőt Tolsztoj is.
– Manapság a köztudatban talán kevésbé él jelentősége, a szakma azonban nagy becsben tartja, időről időre felelevenítik tanulmánykötetekben tevékenységét. Azon kevés novellista közé tartozik, akinek jelentős számú újrakiadása és szakirodalmi méltatása jelenik meg napjainkban is – fejtette ki Bárkányi Ildikó.
Emlékét nevében a szőregi művelődési ház, Szegeden utca, a Tömörkény István Gimnázium és az intézmény előtt álló mellszobor, továbbá a múzeum falán emléktábla, a Roosevelt téren pedig a Tápai Antal által alkotott, egész alakos mészkőszobor őrzi. Mindemellett a múzeum szakmai elismerő kitüntetését is Tömörkényről nevezte el, mellyel az év legkiemelkedőbb eredményt elért dolgozóját méltatják.
